Kovács Árpád hangsúlyozta: az IMF-megállapodásnak nem a gazdaság teljesítménye, vagy a folyó finanszírozás szempontjából van jelentősége, az egy bizalmi kérdés is. Az IMF-háttér a finanszírozásban segít, a szabadpiaci finanszírozási feltételek enélkül sokkal keményebbek lennének - mondta.
Az európai és magyar válságkezelésről tartott előadásában a 2010-2011-es, az általa "hiperaktívnak, aktivistának" mondott magyar gazdaságpolitika kapcsán hangsúlyozta: Magyarország - talán a bankmentő csomagon kívül - "semmi olyat nem csinált, ami Európában nem fordult volna elő". Az európai uniós tagállamok válságkezelésében Kovács Árpád szerint több volt az azonosság, mint a különbség. Eltérések a gazdaságpolitikák esetében a beavatkozások mértékében, a beavatkozási területek számában, „aktivista”, egyedi megoldásokkal operáló, vagy inkább normativitásra ügyelő, óvatosabb jellegében voltak és vannak - elemezte.
Magyarország ugyanakkor "szélső pontot" jelentett a "terápia" intenzitásában, az adagolás mértékében és adott esetben a kommunikáció vitelében - vélekedett Kovács Árpád.
2012-től óvatosabb, hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartásra, "finombeállításokra" van szükség, de ez nem jelenti az eddigi lépések megtagadását - mondta.
Hozzátette, hogy a kormány eddig egy szolid takarékossági tervet jelentett be. Ennek következményeit már tapasztalni lehet, elindult a felsőoktatás és a vasúti közlekedés átalakítása, de Budapest közlekedése is "megsínyli" majd a spórolást.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ami rövid távon eredményes vágás, az hosszabb távon nem biztos, hogy az, mivel például ahová tömegközlekedéssel nem lehet eljutni, "oda munka sem megy."
A bizalomhiány miatt jelenleg egyszerre kéri számon az unió Magyarországon a rövid és hosszabb távú gondolkodást, ami súlyos döntési kényszerekkel jár - mondta Kovács Árpád.
Az adórendszer kapcsán úgy vélte: az egykulcsos adó több száz milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésben. Megoldást jelentene ezért, ha ideiglenesen bevezetnének a mostani mellé még egy, ennél magasabb adókulcsot, esetleg szolidaritási járulékot. Így hosszabb távon nem feltétlenül sérülne a kormány középosztályt támogató adófilozófiája - fűzte hozzá.
Kovács Árpád szerint nagyvonalakban egyet lehet érteni a különböző "külső szervezetek", például az OECD Magyarországgal kapcsolatos véleményével, ugyanakkor az ajánlások megvalósítása az adott feltételek között korántsem egyszerű.
Az például problematikus, hogy az OECD jelentése azt javasolja, még az idén vonjon ki a kormány a költségvetésből százmilliárdokat, úgy, hogy közben ne nyúljon a fogyasztáshoz, az oktatáshoz, a roma felzárkóztatáshoz, viszont tegyen rendet az egészségügy és a tömegközlekedés területén, és karcsúsítsa az önkormányzatokat, amivel persze a gazdaság érzékelhető növekedése hiányában egyenlőre csak újabb munkanélkülieket "gyártana". A tanulmány a javasolt átalakítások társadalmi következményeivel – nézőpontjából talán érthetően - kevéssé foglalkozik, nem tud tanácsot adni. Ez láthatóan a kormány dolga - emelte ki.
Kovács Árpád szólt arról is, hogy a Költségvetési Tanács hivatalosan - a törvényi előírásoknak megfelelően - nyáron mond először véleményt a magyar gazdaságról és a költségvetésről. Ismertette: a cél a KT munkájának szélesítése, így júniusban különböző elemző cégek, valamint nagy könyvvizsgáló cégek elemző részlegeinek meghívásával egy szélesebb fórumot is tartanak a gazdaság idei első félévéről és a jövő évi kilátásokról.
MTI
