"A kormány mai döntése lényegében állami felügyelet alá vonja az árveréseket, a jövőben csak a legszigorúbb szabályok betartása mellett, átlátható módon lesz lehetőség a végrehajtásra" - mondta a szerdai kormányülést követő tájékoztatón Kiss Péter társadalompolitikai miniszter.
Közelgett a határidő
A kormány február elsején hirdette meg az árverezési moratóriumot, mely április közepén járt volna le. Most azonban az újabb döntés következtében továbbra sem kell aggódniuk a bajba jutott adósoknak, hiszen a jövőben csak az eddiginél szigorúbb feltételek mellett lehet majd eladni a fejük fölül a lakásukat.
"A kormány álláspontja, hogy a felvett hiteleket mindenkinek fizetnie kell, ugyanakkor a bajba jutott adósoknak segítséget kell nyújtani a hitel átütemezésével, átstrukturálásával, hogy ne veszítsék el az otthonukat" - hangsúlyozta február elején a miniszter.
Szintén az év elején írta elő a kormány, hogy az érintett cégek kötelesek nyilvános árveréseket tartani, így elkerülhető, hogy az ingatlanok vételáráról előzetes háttéralkuk során állapodjanak meg a vásárlókkal.
Bekeményítenek
"Már a moratórium meghirdetésekor világosa volt, hogy a válság hatására több egyidejű intézkedést kell hozni. Az vitathatatlan, hogy az adósoknak a felvett hiteleiket törleszteni kell, azonban ha az adós bajba jut, akkor a közösségnek mögé kell állnia" - vázolta fel a szerdai sajtótájékoztatón Kiss Péter.
A kormány által elfogadott rendeletmódosítás a jövőben lényegében állami felügyelet alá vonja az árveréseket, ezentúl csak a legszigorúbb feltételek mellett lesz mód a bajba jutott adósok lakásainak elárverezésére - emelte ki a társadalompolitikai miniszter.
A rendeletmódosítás legfontosabb részeit tíz pontban foglalta össze Kiss Péter a sajtótájékoztatón. A legfontosabb változások egyike, hogy a jövőben csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által ellenőrzött cégek végezhetnek árverést. Így például követeléskezelők, illetve aukciós házak a jövőben nem értékesíthetnek zálogtárgyakat aukción, csak akkor, ha vállalják a PSZÁF-ellenőrzéssel járó feltételeket.
További jelentős változás lesz, hogy április 15-től lakóingatlanokat csak az APEH elektronikus árverési rendszerén keresztül lehet eladni, ezzel biztosítható, hogy minden érintett időben értesüljön az árverésről, illetve ne lehessen személyesen megfélemlíteni.
"A jövőben az árveréseket 45-60 nappal korábban nyilvánosan meg kell hirdetni, 30 nappal az esemény előtt pedig értesíteni kell az önkormányzatot és a bajba jutott adóst" - hangsúlyozta Kiss Péter.
Az APEH ellenőrzi az értékbecslést
Szintén a mostani módosítások között van, hogy az árverező cégnek az ingatlan eladása előtt hat hónapnál nem régebbi szakértői értékbecslést kell beszereznie. Az ebben szereplő becslést az adóhivatal ellenőrzi saját adatbázisa alapján, és amennyiben érdemi eltérést talál, eljárást indíthat.
Az árverések lebonyolításával kapcsolatban újdonság lesz, hogy ezentúl csak az Ügyfélkapun lehet majd ajánlatot tenni a meghirdetett ingatlanokra, az ajánlatnak pedig el kell érnie legalább a becsérték 70 százalékát. Az aukciók a kezdés utáni harmadik napon este kilenc óráig tartanak.
Továbbra is megmarad az önkormányzatok számára az elővásárlási jog, melynek keretében megvehetik az árverésen felkínált ingatlant, majd azt bérbe adhatják a korábbi tulajdonosnak. Erre a célra a kormány egy 60 milliárd forintos hitelprogramot hirdet az önkormányzatok számára.
"A változtatások következtében a jövőben átláthatóbb, tisztább lesz a helyzet, napi szinten meg lehet majd mondani, hány ingatlant árvereztek el. Ugyanakkor a vételi jogon keresztül tapasztalt anomáliákkal még később kezdeni kell valamit" - ismerte el Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke. Sok bank ugyanis a hitelszerződés megkötésekor opciós vételi jogot határoz meg, melynek keretében kikerülhetők az árverések.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
