Az IMF az együttműködés felfüggesztésekor azt is közölte, hogy csak a januári elnökválasztás után kezdődhetnek újra az érdemi tárgyalások Ukrajnával. Azonban a jelek szerint az ország vezetői ebbe még nem nyugodtak bele, hiszen mindent megtesznek azért, hogy megkaphassák a befagyasztott nemzetközi hitelt.
Politikai vihar
Az IMF éppúgy kormányzóképes, a közigazgatást működtetni képes politikai elitet szeretne látni Ukrajnában, mint az Európai Unió, a realitásokat figyelembe véve pedig ennek egy módja van, mégpedig az, hogy Viktor Juscsenko elnök távozik posztjáról - olvasható a Concorde kedden kiadott elemzésében.
Az Ukrajna sorsáról döntő nagyhatalmi alkuk eredményeként és az ezekkel összefüggő belső elszigetelődése következtében ő már jó ideje politikai élőhalott, a jelenlegi csatazaj oka csupán az, hogy nem hajlandó csendben elfogadni a nyilvánvaló vereséget - vélekedik Kovács Krisztián, a brókercég elemzője.
A játszma tétje nem kicsi: Ukrajna a jelenlegi állás szerint nem kapja meg az IMF-től a hitelcsomag következő, 3,8 milliárd dolláros részletét, mivel Juscsenko támogatta a minimálbér 20 százalékos emelését, holott a Valutaalap ellenezte azt. A jelek szerint a miniszterelnök ezzel túlfeszítette a húrt, és elfogyott az IMF türelme. A Valutaalap malmára hajtotta a vizet az is, hogy az elmúlt hónapokban javult a nemzetközi hangulat, így már nem vált égetően szükségessé Ukrajna megmentése.
Ugyanakkor a hírek szerint keleti szomszédunk nem akar lemondani a fenti összegről: a Bloomberg arról számolt be, hogy kedd délután találkoznak az ukrán kormány és a jegybank képviselői, hogy megvitassák, hogy tudnák teljesíteni az IMF feltételeit. Állítólag az illetékesek felülvizsgálják, mit tudnak kezdeni a minimálbér emeléséről hozott törvénnyel, illetve átnézik a jövő évi költségvetés tervezetét is.
Korábban az IMF vezetője úgy nyilatkozott, hogy hajlandók újrakezdeni a tárgyalásokat, ha Ukrajna legalább néhány feltételt teljesíteni tud, elsősorban a szociális kiadások csökkentését várják el.
Ukrajna egyébként nincs egyedül a problémájával, hiszen az IMF az utóbbi hetekben több országot is figyelmeztetett, hogy teljesítse vállalásait. Lettország rögtön be is hódolt, Románia azonban szintén a végletekig feszítette a húrt, így ők sem kapnak pénzt a szervezettől.
Sodródás Moszkva felé
"Mivel azonban Ukrajna valóban a teljes szétesés szélén tántorog, és mivel senki nem akar még egy gázválságot, a hitel folyósításának megtagadása csak egy módon volt lehetséges: úgy, hogy azonnal előkészítettek helyette egy másik hitelt" - vázolja fel a Concorde elemzője. Az IMF kemény szavak kíséretében felfüggesztette a hitelprogramot, miközben az Európai Unió villámgyorsan előkészített egy 610 millió eurós hitelcsomagot, amit két részletben, de a tervek szerint teljes egészében még a januári elnökválasztás előtt folyósítanak Ukrajnának, lényegében mindenféle feltétel nélkül.
Ukrajnát tehát még nagyon is aktívan támasztják nyugatról, de egyre nyilvánvalóbb, hogy ezt már csak átmeneti jelleggel hajlandók megtenni, és a nagyhatalmi alkuk eredményeként a jövőben Oroszország elsődleges felelőssége lesz az ország gazdasági stabilizálása.
Ha a januári elnökválasztás rendben lezajlik a jelenleg reálisnak látszó kimenetelek valamelyike mellett, akkor megnyílik az út az Oroszországgal onnan kezdve hirtelen egyre melegebb baráti viszonyba kerülő Ukrajna konszolidációja előtt, a totális káosz tehát talán a végéhez közelít.
Minden bizonnyal kezdeni kell valamit a bankrendszer tetszhalott állapotából való újraélesztésével is, ez csak úgy, magától nem fog megtörténni. Azonban akármilyen aktív szerepet is vállaljon Moszkva Ukrajna pénzügyi stabilizálásában, az biztosan nem várható tőle, hogy az ott működő külföldi bankokat megmentse a súlyos tőkevesztéstől. Ha azonban az ukrajnai orosz foglalás kiterjed a bankrendszerre, – és ez igazán nem egy realitásoktól távoli lehetőség – akkor előfordulhat, hogy nem minden jelenlegi szereplő tartós jelenlétére számít majd az oroszbarát Ukrajna. Ebben az esetben a kiszállási opció árazása lesz a kérdés - vélekedik Kovács Krisztián.
A jelenlegi nagy zaj közepette mindenesetre a legfontosabb dolog, amit Ukrajnával kapcsolatban rögzítenünk kell, paradox módon éppen az, hogy pillanatnyilag nem történik semmi váratlan, nem egy magára hagyott összeomlást látunk, Ukrajna mély válsága szinte a naptárban kijelölt rend szerint halad előre, és jó eséllyel mostanra elérte, vagy a következő hónapokban eléri a mélypontját. Az üzleti környezet javulása azonban aligha lesz ugrásszerű, és ha be is következik, rengeteg további kérdés merül majd fel ezzel kapcsolatban.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
