Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idén még egyetlen egyszer sem hirdetett meg olyan kevés 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, mint ma. A mostani 40 milliárdos keret azt a 60 milliárdos trendet törte meg, amely ennek a futamidejű papírnak az értékesítését január 21. óta jellemzi.
A 20 milliárdos redukció a tervben azért is meglepő, mert a múlt heti aukció már az idei év második felére esett, tehát nem lehet azt mondani, hogy július elsejétől datálódna a változás. Ráadásul az adósságkezelő június közepén kiadott harmadik negyedéves kibocsátási naptára szerint szeptember végéig 14 aukció során 970 milliárd forintnyi forrásbevonást terveztek a 3 hónaposokból, ami alkalmanként majd’ 70 milliárdos értékesítést jelent.
Annak ellenére, hogy a mostani aukció során 2,11 százalékos, történelmi mélypontra estek a hozamok, és 200,4 milliárdos volt a kereslet (tehát nyári uborkaszezonra sem lehet beszélni), az ÁKK csak a terv által meghatározott 40 milliárdos értékben fogadott be ajánlatokat. A hozamok egyébként egy hét alatt 8 bázisponttal csökkentek, míg a tegnapi másodpiachoz képest 7 százalékpont a csökkenés.
Mivel sem az előzetes tervekben, sem a mostani keresletben, sem az árazásban nem látunk okot a visszafogott értékesítésre, így csak arra tudunk gondolni, amire már a múlt héten a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek kibocsátásakor is, hogy a kormány így reagál a múlt kedden érkezett brüsszeli kifogásra. Mint azt többek között mi is megírtuk, az Európai Bizottság szerint hiába az alacsony hiány, az adósságunk nem állt rá megnyugtató módon a csökkenő pályára, így "belebegtették" a túlzott deficiteljárás újbóli megnyitását hazánkkal szemben. (Erről beszél Brüsszel - júniusban is csúcsra mehetett az adósságunk)
Emiatt az adósságkezelő már rögtön csütörtökön és ma is csökkentett az új forrásbevonások volumenét. A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis részben az év eleji aktívabb értékesítésnek (részben az MNB önfinanszírozási koncepciójának bejelentésével erősödő keresletnek) köszönhetően május végén jelentős likvid tartalékokkal rendelkezett a költségvetés. Ráadásul a jegybank ma közölt nemzetközi tartalékszámaiból áttételesen továbbra is magas júniusi költségvetési pénztartalékot lehet feltételezni. (A jegybank mérlegének főösszege ugyanis annak ellenére sem csökkenhetett jelentősen, hogy a kéthetes kötvényállomány fokozatosan zsugorodik. Márpedig ez azt jelenti, hogy vagy a készpénzállománynak, vagy a költségvetési tartalékoknak, vagy egyéb hiteleknek kellett nőni a jegybank forrásoldalán. Azaz, ha a költségvetési tartalékok még nem is nőttek júniusban, akkor sem csökkenhettek nagyon, különben a mérleg forrás és eszközoldal közötti egyenlőség nem állna fent.)
Vagyis jelentős költségvetési tartalékok lehetnek, így a kormány a brüsszeli intés után juthatott arra a következtetésre, hogy az új forrásbevonások intenzitását csökkenti, és az ezen felül keletkező kiadásokat, és lejáratokat pedig a tartalékok apasztásával finanszírozza. Így a bruttó adósságmutató lejjebb hozatalát nem hagyja úgy az utolsó hetekre, hónapokra, mint ahogy azt tavaly tette. Erre egyébként a költségvetés jelenlegi állása szerint is van mozgástere, annak ellenére, hogy az éves hiány 83 százalékát értük el az első félévben.
mfor.hu
