2014. május 14. 12:13

Súlyos hatást gyakorol az orosz-ukrán válság a két ország gazdaságára, de lelassíthatja, sőt kedvezőtlen forgatókönyvek megvalósulása esetén le is állíthatja a szélesebb kelet-európai térség egészének gazdasági növekedését is - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzésében.

A felzárkózó európai gazdaságok reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított bank az idei éves közgyűlésének első napján kiadott, felülvizsgált prognózisában az ukrajnai válság hatásai miatt meredeken rontotta - csaknem megfelezte - a működési területéhez tartozó országok növekedésére adott előrejelzését. Az EBRD térségi átlagban most mindössze 1,4 százalékos GDP-növekedést vár 2014-ben az előző, januári becslésében szereplő 2,7 százalék helyett. A szerdai EBRD-prognózis szerint 2015-ben lehetséges a térségi növekedés valamelyes gyorsulása - a bank alapesetben 1,9 százalékos átlagos jövő évi növekedéssel számol az országcsoportban -, de csak akkor, ha az ukrajnai válság nem eszkalálódik tovább.

Az EBRD az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv alapján 7 százalékos GDP-zuhanást vár az idén Ukrajnában, és 2015-ben sem számol növekedéssel. A januári EBRD-előrejelzés még 1,5 százalékos idei GDP-növekedést valószínűsített az ukrán gazdaságban, vagyis a bank 8,5 százalékponttal rontotta 2014-re szóló ukrajnai növekedési becslését.

Az EBRD új előrejelzése szerint az orosz gazdaság az idén várhatóan stagnál, és jövőre is csak minimális ütemben, 0,6 százalékkal növekszik. A januárban összeállított előző EBRD-prognózisban még 2,5 százalékos idei orosz GDP-növekedés szerepelt, így a bank 2,5 százalékponttal rontotta idei évre szóló orosz növekedési előrejelzését. Az elemzés hangsúlyozza, hogy az idei első negyedévben nettó 64 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az orosz gazdaságból, több mint 2012 és 2013 egészében.

Az EBRD ugyanakkor kidolgozott egy még kedvezőtlenebb forgatókönyvet is, amelynek alapján az ukrajnai recesszió még mélyebb lenne, és Oroszország - különösen külső pénzügyi szankciók esetén - szintén recesszióba süllyedne. E forgatókönyv megvalósulása esetén az EBRD teljes működési területének átlagos növekedése is leállna, és ezen a ponton az orosz-ukrán válság már elkezdené éreztetni hatását a világgazdaság egészére - áll az elemzésben. Más nagy londoni házak ugyanakkor már jelenlegi alapeseti előrejelzéseikben recessziót jósolnak az orosz gazdaságban.

A Moody's Investors Service - a világ legnagyobb hitelminősítő és gazdaságelemző csoportja - Londonban e héten ismertetett új tanulmányában azt valószínűsítette, hogy az orosz hazai össztermék az ukrajnai válság következményei miatt az idén 1 százalékkal visszaesik, vagyis Oroszország várhatóan az év egészét recesszióban tölti. A hitelminősítő szerint ez jórészt annak következménye, hogy az ukrajnai válsághoz köthető politikai-gazdasági bizonytalanság negatív hatással van a bruttó beruházásokra az orosz gazdaságban.

Mindazonáltal a Moody's is Ukrajnában várja a legmélyebb recessziót az egész kelet-európai és egykori szovjet térségen belül. A cég közölte, hogy 5-10 százalék közötti GDP-zuhanásra számít 2014-re az ukrán gazdaságban, elsősorban az Oroszországgal kialakult politikai-gazdasági patthelyzet, valamint az Ukrajnát sújtó egyidejű valutaválság és külső likviditási válság miatt.

Az EBRD a szerdai előrejelzésben valamelyest rontotta az idei évre adott magyarországi növekedési előrejelzését, és azzal számol, hogy jövőre még tovább lassul a magyar gazdaság növekedési üteme. A bank új prognózisa szerint Magyarországon az idén 1,6 százalékos, 2015-ben 1,2 százalékos GDP-növekedés várható.  Az előző EBRD-jelentésben 2014-re még 1,7 százalékos magyar növekedési becslés szerepelt; a 2015-re szóló prognózis a mostani térségi előrejelzésben jelent meg először.

A szerdán ismertetett új EBRD-prognózis Magyarországgal foglalkozó részében a bank elemzői hangsúlyozták azt a véleményüket, hogy jóllehet a magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben - zömmel a hazai kereslet által hajtva - "meglepően ütemes", éves összevetésben 2,7 százalékos növekedést produkált, ennek nagy részét azonban egyedi tényezők magyarázták, köztük a hatóságilag elrendelt közműdíj-csökkentések és az Európai Unió folyósításai. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának második szakasza is lassan indult, és valószínűtlen, hogy e programmal sikerül áthidalni a beruházási oldalon mutatkozó alapvető hitelkeresleti hiányt - fogalmaz az EBRD elemzése.

A bank szerint bár a magyar gazdaság középtávú növekedési potenciálja továbbra is meglehetősen nyomott, a hazai kereslet élénkülése azonban rövid távon adhat valamelyes lendületet. Az EBRD elemzői mindazonáltal közölték, hogy az összes tényezőt mérlegre téve rontották 1,6 százalékra az idei magyar gazdasági növekedésre szóló előrejelzésüket, és jövőre lassabb, 1,2 százalékos GDP-növekedést várnak Magyarországon.

MTI