A Központi Statisztikai Hivatal szerdán tette közzé a 2012-es létminimumra vonatkozó statisztikáját, mely alapján egy személynek legalább 85 960 forintra volt szüksége a minimális, létfenntartáshoz szükséges igények kielégítésére és fedezésére. Ez 2011-hez képest 2,4 százalékos növekedés jelent, miközben a tavalyi éves infláció mértéke 5,7 százalék volt.
Ez önmagában egyébként nem tekinthető kirívóan magas összegnek, ám ez már egy egy gyermekes családra vetítve komoly összeget jelent, pontosan 206 304 forintot, míg ha a családban 3 gyermek van és két felnőtt, akkor majdnem harmadával magasabb a létminimum szintje: 283 668 forint.
A 85 690 forint kézhez vételéhez 131 ezer forintos bérért kell dolgozni, ami csak épp, hogy meghaladja az erdőgazdálkodás területén dolgozó alkalmazottak átlagkeresetét, ami nemzetgazdasági ágak szerinti lebontásban a legalacsonyabbnak számít. A probléma azonban nem is ez igazán, hanem az, hogy a létminimum és a minimálbér összege közötti különbség fokozatosan nő. Tavaly ugyanis már a minimálbér 141 százaléka kellett az alapvető igények kielégítéséhez. 2007-ben ez még "csak" a 128,5 százaléka volt.
Míg 2007-ben a 66 271 forintos létminimum mellé 51 575 forintos nettó minimálbér társult, vagyis közel 14 700 forint volt a differencia a két érték között nominálisan, tavaly ez már 25 ezerre emelkedett. 2012-ben ugyanis a bruttó 93 ezer forintos minimálbérből 60 915 forintot kapott kézhet a dolgozó.
Ha a 2007-hez képest bekövetkezett százalékos változásokat nézzük, az is rendkívül beszédes. A minimálbér nettó értéke ugyanis 18,1 százalékkal emelkedett 5 év alatt, miközben a létminimumhoz szükséges összeg 29,7 százalékkal lett magasabb. Vagyis ez arra enged következtetni, hogy a minimálbérnek hiába az elmúlt két évben bekövetkezett brutális mértékű emelése - bruttó szinten -, az abból kézhez kapott összegből egyre gyengébb színvonalú életvitelt lehet folytatni.
Ami a költéseket illeti...
A KSH szerint a létminimumérték meghatározása során reprezentatív mintaként meghatározott háztartások személyes kiadásaik 32,4 százalékát költötték élelmiszerre, 1 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. 30,7 százalékot fordítottak lakásfenntartási kiadásokra, ennek 60 százalékát háztartási energia vásárlására. Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik 14 százalékát a közlekedés, hírközlés folyó költségei tették ki. Egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra arányukat tekintve annyi jutott, mint 2011-ben, oktatásra, üdülésre, művelődésre pedig 1 százalékponttal nagyobb hányad.
Székely Sarolta
mfor.hu
