Az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat a napokban frissítette többek között a tagállamokban kialakult, első félév végén tapasztalható háztartási áram- és gázárakat, mely hazánk esetében már az első körös rezsicsökkentés hatását is tartalmazza. Ráadásul, ha az éves változásokat nézzük, vagyis az idei első félév és a tavalyi első félév között bekövetkezett változást, akkor - ha "kormánypártiasan" szeretnénk fogalmazni - alátámasztja a "Magyarország jobban teljesít" szlogent. A villamos energia ára ugyanis majdnem 10 százalékkal csökkent, aminél jobban egy tagállamban sem tudott mérséklődni az ár. A második legnagyobb mértékű csökkenést egyébként Belgiumban regisztrálta az Eurostat, 6,62 százalékosat. A gáz esetében pedig a kicsivel több mint 10 százalékos árcsökkenést csak Szlovénia "szárnyalta túl" 16,3 százalékkal.
Mindezeknek köszönhetően az mfor.hu által Eurostat-adatokból összeállított rangsor arról árulkodik, hogy az adókat is tartalmazó 0,14 eurós egységára az áramnak a 7. legolcsóbb, míg a gáz esetében a 0,041 euró a középmezőnybe illő adat, hiszen 14 tagállamban is kevesebbet kell ennél adni a gázért. De ez utóbbival most nem is foglalkoznánk részletesebben. (Alábbi grafikonunkon a villamos energia háztartások esetében érvényes árait szemléltetjük.)
Már csak azért sem, mert mi egy kicsit tovább gondoltuk a dolgot, hiszen a szerkesztőségünkben az adatokkal kapcsolatban eszünkbe jutott Orbán Viktor egyik óhaja. Kis utánajárással meg is találtuk: október 18-án a hivatalos indiai látogatásán tartózkodó kormányfő kijelentését. Ekkor árulta el: úgy véli, 4-5 év múlva Magyarországon lehet a legolcsóbb a villamos energia az Európai Unióban. Ennek apropóján kicsit eljátszadoztunk a friss számokkal: a háztartási és a vállalati árakkal egyaránt.
Orbán Viktor október közepi kijelentései alapján úgy ítéltük meg, a kormányfő ezúttal nominálisan szeretné a legolcsóbbá tenni az árakat, főleg, hogy a vállalati árszabást is lejjebb vinné. Mivel az euróban megadott árakkal dolgozunk, alapvetően két tényező alakíthatja az uniós rangsorban elfoglalt helyünket: vagy a nominális, forintban kifejezett ára az energiának, vagy pedig a forint árfolyama az euróhoz képest. Éppen ezért mindkét esetben két alternatívát vettünk számításba - bár elismerjük, meglehetősen szélsőséges esetekről van szó. Két kérdésünk: a jelenlegi árszint mellett mekkora árfolyamváltozással kerülnénk élre, illetve változatlan euróárfolyam mellett mekkora árváltozásra lenne szükség az energia árában.
A háztartási árról - 54 vagy 25
Ahogy azt már fentebb említettük, az idei első félévben a 7. legolcsóbb az áram ára hazánkban 0,14 euróval (41,32 forint az első félév végén érvényes 295,16 forintos euróval). Ha csakis ezt nézzük, akkor ahhoz, hogy a jelenleg legolcsóbb, bolgár 0,092 eurós egységárnál is alacsonyabb legyen a hazai szint, 35 százalékos csökkenés kellene - euróban számolva. Ekkor adnánk 0,091 eurót egy kilowatt áramért. A dolog azonban ennyire nem egyszerű, hiszen az alapár és az árfolyam is hat arra, mi hol szereplünk a listában.
Ha felírjuk a "mini-egyenletünket", és fixnek tekintjük a 41,32 forintos árat, akkor 454 forintos euróval jönne ki a 0,091 eurós egységár, amivel az uniós rangsor élére állhatnánk. Ez pedig egyben 54 százalékos forint-leértékelődést jelentene. Valljuk be, ennek sok realitása nincs. Ha viszont a 295 forintos eurót vesszük fix tényezőnek a "célárunk" mellett, akkor 26,86 forintos egységáras villamos energiával lehetnénk az élen. Ez pedig 35 százalékos további árcsökkentést jelentene. Ez viszont már kicsit közelebb áll a valósághoz, hiszen azok az adatok, amikkel dolgozunk, egy első féléves felmérés számai, és mint tudjuk, most novemberben újabb 11,1 százalékkal csökkent az áram ára a kormányzati intézkedések révén. Ezt figyelembe véve akkor még durván 25 százalékos áresés kellene a háztartási szektorban.
A vállalati árról - 29 vagy 23
Egy kilowatt ipari áram ára Magyarországon az első félév végén 0,096 euró (átszámítva 28,33 forint) volt, ami a 8. legalacsonyabb a rangsorban. Az élen Finnország áll 0,075 euróval, vagyis nominálisan, euróban számolva 0,021 eurós csökkenésre lenne szükség, ami 21 százaléknak felel meg. Ám ezt szintén ugyanaz a két tényező befolyásolja, mint amivel a háztartási áramnál számoltunk.
Ha az egységárat tekintjük fixnek, akkor a 0,074 eurós célárhoz 382,8 forintos euró kellene, vagyis 29,7 százalékos leértékelődése a forintnak. Ezt szintén olyan mértékű változásnak ítéltük meg, melyre meglehetősen kevés esély mutatkozik.
A másik eset, amikor a 295,16 forintos euró árfolyamot vesszük fixnek. Ekkor 21,84 forintos egységárra lenne szükség a célárunk eléréséhez, ami 23 százalékos árcsökkenést jelent. Vagyis nagyjából hasonló mértékű, mint amit a háztartási áram esetében kaptunk a novemberi rezsicsökkentés figyelembe vétele után.
Tehát röviden és tömören: az Orbán-kormány célja a paksi atomerőmű bővítésével valamivel több mint 20 százalékos árcsökkentés kell, hogy legyen. Így van esély arra, hogy hazánkban legyen a legolcsóbb az áram szerte Európában.
Székely Sarolta
mfor.hu
