Csütörtökön az egyik legnagyobb globális bankcsoport, a Morgan Stanley londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői közölték, hogy szerintük "fele-fele aránynál nagyobb" a valószínűsége a negyed százalékpontos hétfői MNB-kamatemelésnek. A ház citybeli szakértői szerint a magyar jegybank - jóllehet már augusztusban a célszint fölé emelte inflációs előrejelzését - eddig a kivárás álláspontján volt a kormány költségvetési lépéseivel kapcsolatban. "Mivel a költségvetési (intézkedésekkel kapcsolatos) bizonytalanságnak vége, és az MNB már negatívan kommentálta az intézkedéseket, ez alkalommal ez az érv már nem lesz érvényes" - vélekedtek a Morgan Stanley londoni elemzői.
Ugyanezt a véleményt fogalmazták meg - hétfőre szintén negyed százalékpontos MNB-kamatemelést valószínűsítő - minapi előrejelzésükben a 4cast nevű vezető londoni befektetési tanácsadó csoport felzárkózó piaci elemzői. Szerintük a magyar jegybank eddig a kivárás politikáját folytatta, ez az alapállás azonban "mára elévültnek tekinthető", miután ismertté váltak a 2011-re szóló költségvetési tervezet részletei. A 4cast szerint a jövő évi költségvetési politika "pozitív belső fogyasztási sokkot" fog gerjeszteni az adócsökkentések révén, ami az inflációs célt veszélyezteti.
A 4cast londoni elemzőinek előrejelzése szerint ugyanakkor a kiskereskedelmi, távközlési és energiaipari szektorokra kirótt különadóknak is valószínűsíthetően inflációs hatásuk lesz, miután ezeket az adókat a vállalatok át fogják hárítani a végfogyasztókra. Ráadásul ezek a válságadók több évre szólnak, vagyis nem tekinthetők olyan egyszeri, átmeneti sokktényezőnek, amely felett az MNB monetáris tanácsa esetleg "megpróbálhat szemet hunyni".
A 4cast szerint az eddigi jegybanki nyilatkozatokból az szűrhető le, hogy a válságadók esetleges teljes mértékű áthárítása a fogyasztókra akár 1 százalékponttal is megemelheti az inflációs rátát.
A Morgan Stanley londoni elemzői csütörtöki előrejelzésükben szintén azzal érveltek, hogy a legutóbbi költségvetés-politikai döntések "MNB-források szerint is" hozzávetőleg 0,3 százalékpontot, de a fogyasztókra történő teljes áthárítás esetén "inkább 1 százalékpontot" adhatnak hozzá a jövő évi inflációhoz.
A ház szerint emellett a piaci idegesség is nyomást gyakorol a magyar jegybankra, amelynek reagálási funkciója nem korlátozódik az inflációkövetésre: az MNB "nagyon érzékeny" a kockázati környezetre is, márpedig a magyar törlesztéskockázat-biztosítási ügyletek (CDS) árazásának és a kormánykötvények hozamának az előző kamatdöntő ülés óta bekövetkezett emelkedését tekintve "egyértelmű, hogy a (piaci) hírek nem jók".
Az utóbbi egy hónapban valóban ütemesen romlik a piaci bizalom egyik fő mércéjének tekintett CDS-árazás Magyarország esetében.
A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása 322 bázispont környékén mozgott a csütörtöki londoni kereskedésben. Ez gyakorlatilag változatlan az előző záróhoz képest, de a múlt hónapban még 300 bázispont alatti magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon.
A csütörtöki kereskedésben kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar állam törlesztésképtelenné válásának kockázata ellen biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg 320 ezer eurónál valamivel magasabb éves díjat kérnek a befektetőktől minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre a 300 ezer euró alatti októberi díjszabások helyett.
A Morgan Stanley csütörtöki londoni elemzése szerint ráadásul Magyarország - a legutóbbi piaci mozgásokból megítélhetően - "többet romlott", mint a térségbeli országok közül például Románia vagy Bulgária, és az MNB számára "az abszolút és az összehasonlító kockázati mérőeszközök egyaránt fontosak".
Mindent egybevetve a cég londoni felzárkózó piaci elemzői - jóllehet elismerik, hogy az esélyek "szorosak" - azt valószínűsítették csütörtöki előrejelzésükben, hogy az MNB hétfőn negyed százalékponttal megemeli jelenleg 5,25 százalékos alapkamatát. A Morgan Stanley szerint azonban ha ez be is következik, az nem jelentené kamatemelési sorozat kezdetét; az MNB csak inflációkövető politikájának hitelességét kívánná alátámasztani, emellett reagálna "a laza költségvetési politikára". A ház szerint nagyobb arányú kamatemelés "drámai" forinteladási nyomás esetén, nagyon kedvezőtlen kockázati környezetben válnék szükségessé, de "ott még nem tartunk".
Más nagy londoni befektetési házak elemzői mindazonáltal hétfőre sem várnak egyöntetűen MNB-kamatemelést.
A JP Morgan londoni szakértői szerint a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés elegendően széles, az alapszintű inflációs nyomás pedig elegendően csekély ahhoz, hogy a Monetáris Tanács egyelőre ne reagáljon kamatemeléssel a várható inflációs "túlszaladásra".
A BNP Paribas bankcsoport elemzői szerint "csökkent a valószínűsége" a novemberi MNB-kamatemelésnek, miután a Standard & Poor's hitelminősítő nemrégiben megerősítette a befektetési ajánlású magyar szuverén adósosztályzatokat. A BNP Paribas szerint azonban annak "jó esélye" van, hogy december és február között a magyar jegybank "egy vagy több" kamatemelést végrehajt.
MTI
