Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság globális feltörekvő piaci főközgazdásza az MTI-nek pénteken azt mondta: múltbeli példák mutatják, hogy a forint védelmében végrehajtott monetáris szigorítás a szándékolttal ellenkező hatást is elérhet.
A szakértő szerint a kamatemelés nem lenne jó ötlet, de jelenleg erre korlátozott is az esély.
Christian Keller, a Barclays Capital londoni befektetési bankcsoport közép-európai közgazdásza pénteken szintén azt mondta az MTI-nek, hogy szerinte az MNB-kamatemelés nem segítene, a jelenlegi helyzetre inkább az jellemző, hogy a magyar jegybank egyelőre nem tud kamatot csökkenteni, jóllehet a pénzügypolitikai enyhítés, tisztán ciklikus makrogazdasági meggondolásokból, indokolt lenne.
Az esetleges kamatemelés ráadásul lassuló inflációs környezetben történne, tette hozzá.
A Barclays Capital elemzője szerint a jelen helyzetben a piac egyébként sem a hozamelőnyt keresi, vagyis még további negyed vagy fél százalékpontnyi kamattöbblet nem lenne hatásos.
Keller szerint most nem kamatemelésre van szükség, hanem bizalomerősítő intézkedésekre, olyanokra, amelyeket a kormány éppen tesz is például a kötvénypiac támogatására.
A szakértő szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a forinttal történtek késleltetik a magyarországi kamatcsökkentést. Nemrég a piac még azt várta, hogy a pénzügypolitikai enyhítés még az idei év vége előtt elkezdődhet, azonban ez most "nyilvánvalóan lekerült a napirendről ... sőt talán (2009) első negyede is lekerült a napirendről".
A BNP Paribas bankcsoport közép-európai elemzője, Michal Dybula pénteken az MTI-nek azt mondta: a térség teljesen eltérő gazdasági alapmutatókkal bíró országainak, Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Romániának a fizetőeszközei egyaránt gyengültek, ami azt mutatja, hogy a kiszáradóban lévő dollár- és eurólikviditás miatt a piacon "bármi áron keresik az eurót és a dollárt".
A forintgyengüléssel kapcsolatban Dybula szintén úgy vélekedett, hogy egy esetleges MNB-kamatemelés a céllal ellentétes hatású is lehet, mert "most alapvetően nem kamatkérdésről van szó".
Hozzátette: az euróövezeti jegybank (EKB) minapi, soron kívüli fél százalékpontos kamatcsökkentése - amelyet az EKB az amerikai Federal Reserve-vel, a Bank of Englanddel és több más vezető nyugati jegybankkal összehangolt akcióban hajtott végre -, valamint "a (várható) további kamatcsökkentések" Közép- és Kelet-Európában is az enyhítés felé hatnak. A legutóbbi nagy árfolyamgyengülések azon azt jelentik, hogy a térségi jegybankok, köztük az MNB, "nem fogják azonnal követni" az EKB-t.
