Simor András a bizottsági ülés "A 2008-as IMF-megállapodás és körülményei" című napirendi pontjának meghívott előadójaként emlékeztetett: 2008 őszétől hosszabb lejáratokon és devizában gyakorlatilag lehetetlenné vált a magyar költségvetés finanszírozása.
"Akkor, október első hetében a forint már 10 százalékkal gyengült, a 10 éves állampapírok hozama 150 bázisponttal emelkedett, és egyes bankok csak az MNB támogatásával tudták biztosítani devizaforrásaikat" - fejtette ki.
Simor András rámutatott: a megállapodás aláírása után 2008 végére az árfolyam stabilizálódott, a hosszú lejáratú állampapírhozamok visszatértek a szeptemberi szintekre. A külföldi banktulajdonosok pedig 2010 őszéig, az IMF/EU megállapodás felmondásáig nem vontak ki forrásokat az országból.
A jegybank 2008-as előrevetítései szerint a kötvénykibocsátás elmaradása már decemberében az állam fizetésképtelenségét jelentette volna, a kincstárjegy-kibocsátás elmaradása hamarabb jelentett volna államcsődöt - mondta Simor András.
A jegybank elnöke emlékeztetett: a hitelmegállapodás megkötésének időpontjában a kilátások rendkívül bizonytalanok voltak. Rámutatott: Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) októberben sem forintban, sem devizában nem tudott kötvényt kibocsátani.
"Várható volt, hogy rövidebb lejáratú állampapírokat sem tud majd kibocsátani, és ez októberben be is következett" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért ő jelezte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé Magyarország hiteligényét, Simor András úgy válaszolt: "Azért mert akkortájt az MNB volt megbízva, hogy képviselje az országot az IMF-ben".
Hozzátette: ezt úgy tette meg, hogy azzal az ÁKK vezérigazgatója és a miniszterelnök is egyetértett.
MTI
