A jegybank "Államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól" szóló statisztikája alapján 2013. március végén 23 340 milliárd forintot tett ki az államháztartás bruttó konszolidált adóssága.Tavaly év végéhez képest ez 959,1 milliárd forintos megugrást jelent.
A jegybank kimutatása szerint a központi kormányzat teljes kötelezettségállománya 24 764, a TB-alapoké 72,5, a helyi önkormányzatoké pedig 1284 milliárdot tett ki. (Mivel az államháztartás alrendszereinek egymás felé is fennállnak kötelezettségei, ezért ennek a három tételnek az összege nem adja ki a bruttó konszolidált adósság szintjét.) December végéhez képest a központi kormányzat kötelezettsége 684,7, az önkormányzaté 45,3 milliárddal nőtt, miközben a TB-alapoké 92 milliárddal csökkent.
A központi kormányzat adósságának megugrása nem meglepő, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) havi kimutatásai ezt már előre jelezték. Az állam ugyanis az idei évben lejáró két kötvényének (időközben már mind a kettőt kifizettük), illetve a negyedévenként az IMF-felé történő közel 800 millió eurós törlesztéseknek a biztosítása érdekében februárban 3,25 milliárd dollárnyi állampapírt dobott a piacra és a forintkötvény aukciókon is a tervek felett értékesített.
Ez a törekvés látszik abban is, hogy a pénzügyi eszközök állománya az év első három hónapjában 357,7 milliárddal nőtt a központi kormányzatnál, amiből 243 milliárdot tett ki a készpénz, illetve betétállomány növekedése. Szintén elsősorban a betétjeiken keresztül növelték pénzügyi eszközeinek állományát 91 milliárddal az önkormányzatok, ugyanakkor a TB-alapok eszközei 26 milliárddal csökkentek.
A két állomány (kötelezettségek, pénzügyi eszközök) ellentétes változásainak eredőjeként a nettó pénzügyi vagyona a központi kormányzatnak 327 milliárddal csökkent, a TB-alapoké, illetve az önkormányzatoké 65, illetve 45 milliárddal nőtt. (Ezek a változások az év első hónapjainak költségvetési folyamatait is jól tükrözik vissza, hiszen a központi költségvetés alakulása szokás szerint "fejnehéz", a TB és elkülönített alapok pedig pluszosak voltak. Az önkormányzati kondíciók javulása pedig a feladat, illetve adósságátvállalásokkal párhuzamosan javult.)
A fentiek miatt a teljes államháztartás nettó pénzügyi vagyona a december végi -17 123,3 milliárddal szemben -17 338,8-ra "nőtt". Ez GDP-arányosan 61,1 százalékot tesz ki a 2012-es év végi 60,6 százalékkal szemben.
Már majdnem ott vagyunk ahol a nyugdíjpénzek előtt voltunk
Itt egyébként azért látszanak negatív folyamatok, hiszen ez a GDP-arányos nettó pénzügyi vagyon immár két éve folyamatosan nő. Bár a magánnyugdíj-pénztárvagyon átvételét követően 61,6 százalékról 53,6-ra csökkent, azóta viszont szinte teljesen visszaemelkedett. (lásd a fenti felső ábrán)
Vagyis nem csak arról van szó, hogy az ÁKK előrehozta az idén lejáró kötelezettségek refinanszírozását biztosító kötvénykibocsátásokat, hiszen az ebből befolyó összegek a pénzügyi eszközök állományát növelik, így a nettó vagyonra semleges hatással bírnak. A pénzügyi vagyon folyamatos csökkenése ugyanis alapvetően a költségvetés hiányának köszönhető, bár abban lehet bízni, hogy a most elért rekordalacsony hiányszintek ezt a vagyonfelélést megállítják.
A forint árfolyamának változása, illetve gyengülése az első negyedév során nem rontotta a nettó vagyon alakulását, sőt az MNB kimutatása szerint az átértékelődés az eszközöket 435, a kötelezettségeket pedig 410 milliárddal növelte meg. (Vagyis a bruttó adósságot azért növelte.)
Romlott a büdzsé pozíciója, a háztartások megtakarítása pedig ismét rekordon
Visszatérve a költségvetési folyamatokra, az MNB legfrissebb adatai szerint a büdzsé pozíciója romlott mind az előző, mind a tavalyi első negyedévhez képest. Az év első három hónapjában a teljes hiány ugyanis a GDP-nek a 3,7 százalékát tette ki, míg tavaly csak a 2,4 százalékát. A négy negyedéves, tehát évesített adat így az év végi 1,9 százalékos hiányról 2,4 százalékra nőtt. (Ez volt tehát a március végével záródó évnek a hiányszáma.)
Az állammal szemben a háztartások megtakarítási képessége töretlenül nő. A szektor négy negyedéves, vagyis évesített, kiigazított megtakarítása a GDP 5,6 százalékára nőtt az év végi 4,8-ról.
A háztartások pénzügyi vagyona 28 853 milliárdra nőtt, ami valamivel magasabb mint az éves GDP, amelyet az MNB számításai során 28 378 milliárdra taksált március végével. (A ténylegeset majd csak pár hét múlva közli a KSH.) Ebből a vagyonból 10,3 ezer milliárdot tesz ki a készpénz és a betét állomány, 2,27 ezer milliárdot a nem részvényi értékpapírok, 11,5 ezer milliárdot a tulajdonosi részesedések és 3,1 ezer milliárdot a különböző biztosítások értéke. Legnagyobb mértékben a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírokban lévő eszközállomány nőtt, 15 százalékkal, míg a devizabetét állomány közel 4 százalékkal csökkent.
A háztartások hitelállománya úgy tudott 76,7 milliárddal csökkenni, hogy a deviza alapú ingatlanhitelek állománya 38,2, az egyéb devizahiteleké pedig 78,8 milliárddal nőtt. A háztartások nettó pénzügyi vagyona tehát a pénzügyi eszközök növekedésének és a kötelezettségek csökkenésének köszönhetően 536,4 milliárd forinttal nőtt.
A háztartások nettó pénzügyi vagyona 2011 év végéhez képest egyébként immár 3033,8 milliárd forinttal (körülbelül a magán-nyugdíjpénztári állomány nagyságával megegyező összeggel) nőtt, amely remélhetőleg előbb-utóbb a fogyasztásban, illetve a háztartások beruházásában (ingatlanpiac) is látszódni fog.
szp
mfor.hu
