A monetáris tanács hétfőn nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén.
Az indoklás szerint az inflációs kilátásokat is az élénkülő külső konjunktúra és a tovább csökkenő fogyasztási kereslet kettőssége határozza meg. Az elmúlt hónapok inflációs adatai továbbra is azt valószínűsítik, hogy a gyenge belső kereslet az előttünk álló időszakban is számottevő árleszorító hatást fejthet ki, miközben a hosszabb ideje gyengébb árfolyam előretekintve inflációs nyomást eredményezhet.
Hozzáfűzik: a kedvezőtlen nemzetközi környezetben a magyar pénzügyi eszközök kockázati felára továbbra is magas és ingadozó, amelyhez hozzájárulnak a magyarországi fiskális pályával kapcsolatos aggodalmak is.
A monetáris tanács törekedni fog arra, hogy a jövőben megakadályozza a forint árfolyamának túlzott ingadozását, ezért úgy határozott, hogy folytatja az európai uniós források piacra vezetésének gyakorlatát - hangsúlyozzák a dokumentumban.
A kockázati felárak tartós megemelkedése az irányadó kamat emelését teheti szükségessé - fűzik hozzá.
Az indoklásban kifejtik: a tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU hitelmegállapodás felülvizsgálatának lezárását elhalasztották, ugyanakkor megnyugtatónak értékeli, hogy a kormány kinyilvánította elkötelezettségét a költségvetési konszolidáció folytatása mellett - olvasható a testület hétfői, kamatdöntő ülésének indoklásában.
A testület hangsúlyozza: fontos, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek egyszerre szolgálják a költségvetési hiány tartós mérséklését és a gazdaság növekedési potenciáljának javítását.
"Az európai összehasonlításban is alacsony költségvetési deficitcél megvalósulása esetén az államháztartás bruttó hazai termék (GDP)-arányos adóssága csökkenő pályára állhat" - vélekedik a monetáris tanács.
MTI/Menedzsment Fórum
