Az, hogy a vártnál hamarabb tért vissza az infláció a pozitív tartományba, döntően az üzemanyagárak emelkedésével magyarázható, abban azonban nem volt változás, hogy a gazdasági szereplők inflációs várakozása továbbra is 2 százalék körül alakul - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.
Ami a gazdasági növekedésünket illeti, az első negyedévben az ipar és az export volt a fő mozgatórugó, a két terület élénk növekedése a következő negyedévekben is fennmaradhat, de a hangsúly a fogyasztás és a kereskedelem növekedésére tevődik át. Noha tavaly a beruházások jelentős mértékben járultak hozzá a GDP-növekedéshez, a következő évben ez fékezheti a növekedésünket, mivel az EU-források beáramlása az uniós ciklusváltásból fakadóan jelentősen lelassul. Ezzel párhuzamosan azonban az alacsony kamatkörnyezet, a javuló jövedelmi pozíciók révén a vállalkozások és a magánszektor beruházásai mérsékelt növekedést mutatnak majd a jövőben. A beruházások növekedését a vállalati hitelezés élénkülése is támogathatja, amit részben a növekedési hitelprogram, részben a bankok fokozottabb tevékenysége segíthet, utóbbi a bankadó-csökkentésének köszönhetően.
A lakosság jövedelmi helyzetét a jövőben részben a személyi jövedelemadó rendszerében bekövetkezett változások, részben az áfa-csökkentés, részben pedig a forintosítás hatása javíthatja. A jegybank szakértői szerint az szja-csökkentése 1 százalékponttal javíthatja a jövedelmi helyzetet, a kétgyermekes családoknál az adókedvezmény emelése miatt ez a javulás 3 százalékos lehet.
A lakosság jövedelmi helyzetét illetően a jegybank igazgatója kitért arra is, hogy a forintosítás és az elszámolás következtében egyensúlyi, középtávon fenntarthatóbb szintre került a hitel és a rendelkezésre álló jövedelem aránya. Ez a megtakarítási ráta enyhe mérséklődésében mutatkozhat meg. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási és beruházási ráta is enyhén emelkedhet a jövőben.
A munkaerőpiacon a jegybank a foglalkoztatottság további bővülésére számít, amit részben a közfoglalkoztatási programokkal és a GDP-vel együtt a versenyszféra tovább élénkülő keresletével indokolnak. Mindezek nyomán 2016 végére 6 százalékra mérséklődő munkanélküliség rátát eredményezhet, ami a válság előtti szintnél is alacsonyabb - mondta Virág Barnabás.
A makrogazdasági alappályát illetően a jegybanki szakemberek három fő kockázatot azonosítottak:
- A fejlett piaci hozamok emelkedése, ami alacsonyabb GDP-növekedést és magasabb inflációt eredményezhet a magyar gazdaságban.
- A geopolitikai feszültségek (orosz-ukrán probléma, a görög helyzet) szintén alacsonyabb GDP-növekedést és magasabb inflációt okozhat.
- Belső kockázati tényezőként a tartósan alacsony költségkörnyezet (a nyersanyagárak alacsony szinten történő stagnálása) a vártnál magasabb gazdasági növekedéssel és alacsonyabb inflációval járthat hazánk esetében.
mfor.hu
