A májusban közölt előzetes számlák alapján "csak" 64,6 százalék volt az államháztartás nettó tartozása (kötelezettségek mínusz pénzügyi eszközök), azonban módszertani változások miatt a végleges számlák már 73,7 százalékról "szólnak".
A változás az ESA2010-re, vagyis az Európai Uniós statisztikai elvek változására vezethető vissza, amely értelmében a nyugdíjpénztári pénzeket akkor lehet felhasználni, amikor azok kifizetése is megtörténik. Emiatt a 2011-es hatalmas, 4 százalék közeli államháztartási többlet mínusz 5 százalékot tesz ki az új számítások szerint (lásd: 3 évig voltunk Európa trónján), az államhoz került közel 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyon pedig egyéb nettó tartozása lett a költségvetésnek.
Emiatt az államháztartás nettó tartozása az előzetes közölt 19 018 milliárdról 21 765-re nőtt, GDP-arányosan pedig 64,6-ról 73,7-re.
A maastrichti adósságunk viszont az előzetesen közöltnél valamivel kisebb lett, március közepén még 84,6 százalékról "volt szó", most "csak" 84,4-ről. A maastrichti adósságba ugyanis az egyéb kötelezettségek nem tartoznak bele, a GDP nominális március végi értéke, amelyet a KSH azóta közölt, viszont jobb lett a vártnál.
A kimutatás szerint a bruttó névértéken konszolidált államadósság (maastrichti) 24 931,9 milliárd forint volt, ami 2523,3 milliárddal magasabb a 2013 december véginél. Az MNB szerint a jelentős megugrásért elsősorban az 1479 milliárd forintnyi hitelfelvétel (deviza- és forintkötvény kibocsátás) a felelős, amihez a forint árfolyamának gyengülése még 317 milliárdot tett hozzá.
Az adósság egyébként várhatóan a második negyedévben csökkenni fog, egyrészt a május közepi csökkenés miatt (Orbánék most büszkélkedhetnek: rég történt ilyen az adóssággal), amit ugyan júniusra ismét növekedés követett (Újabb történelmi csúcson az adósságunk, hiába törlesztünk), másrészt viszont remélhetőleg a GDP növekedési dinamikája a második negyedévben is fennmarad.
mfor.hu
