A várakozások mögött a tovább emelkedő nemzetközi energiaárak, a vártnál magasabb magyar inflációs és béradatok, illetve az euróövezeti kamatemelések kilátásba helyezése áll. A kamatemelési várakozások tükröződtek a forint árfolyamában is, a béradatok csütörtöki publikálását követően az árfolyam pénteken áttörte a technikai és lélektani határnak számító 240 forint/eurós szintet.
A megkérdezett elemzők döntő többsége szerint a hétfőivel sem lesz vége a monetáris szigorításnak, az alapkamat kilenc százalékon tetőzhet. A Dresdner Kleinwort - a Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlege - azonban kilenc százalék feletti csúcsot sem zár ki, elsősorban a közszféra áprilisi 12,8 százalékos bruttóbér-emelkedése miatt. Megjegyzik, hogy ez már a harmadik, tíz százalék feletti, tizenkét hónapra számolt havi béremelkedés volt egymás után.
Az elemzők szerint a foglalkoztatás adóteher-csökkentésének ellensúlyozására fontolóra vett esetleges jövő évi áfa-emelés ismét inflációs nyomást gerjeszt.
A cég londoni elemzői szerint jövőre enyhítés következik, de az általuk vártnál kisebb mértékű: a Merrill Lynch az eddigi prognózisaiban szereplő 7,00 százalék helyett most 7,50 százalékos MNB-kamatot vár 2009 végére.
Hasonlóan vélekedtek - 25 bázispontos hétfői emelést és 9 százalékos alapkamat csúcsot valószínűsítettek - a Reuters által megkérdezett elemzők is. Egy hónapja még arra számítottak, hogy májusban tetőznek az MNB kamatai, most azonban a többség - a hétfőivel együtt - még két emelésre számít.
Jövőre lehet csökkentés
A felmérésben részt vevő 28 elemző közül 26 várja, hogy hétfői ülésén az MNB újabb negyed százalékponttal, 8,75 százalékra emeli az alapkamatot, amelyet március óta minden hónapban megemelt, összesen egy százalékponttal. A legfrissebb elemzői konszenzus szerint az év végéig nem érkezik meg a korábban várt első kamatcsökkentés. A várakozások szerint az első lazító lépésre jövőre kerülhet sor és a kamat 2009 végére 7,5 százalékra csökkenhet, ami fél százalékponttal magasabb az egy hónapja valószínűsített szintnél.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Vértes András ugyanakkor úgy vélte, mivel Magyarország kockázati megítélése még mindig a legrosszabb a visegrádi országok közül, vitatható, hogy indokolt-e erőteljes reálfelértékeléssel kikényszeríteni a kitűzött inflációs cél elérését. Hozzátette: Magyarországnak bár gondja, de nem a legfőbb problémája az infláció, a magas jegybanki alapkamat pedig nehezíti a gazdaság talpra állását.
Az elemzők többsége - 18 elemzőből 11 - a hétfőivel együtt még kettő, hárman három vagy négy emelést várnak, három elemző szerint pedig a várt hétfői emelés lesz az utolsó, míg egy elemző szerint az alapkamat már nem emelkedik tovább.
