A kormány hat hónapig átvállalja a versenyszféra egyes, nehéz helyzetben lévő szektoraitól - például a kereskedelemi, a vendégláttással foglalkozó és az élelmiszeripari cégektől - a minimálbér és garantál bérminimum emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.
Az érdekképviselet szerint sérelmes, hogy a mezőgazdaságot kihagyták ebből a körből. Történt ez annak ellenére, hogy a termékpályán belül itt képződik a nyereség legkisebb hányada - 2-5 százalék - amellett, hogy az előállítás költségének döntő részét a termelők viselik - írja a MOSZ. A közleményben emlékeztetnek: a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása az egész országot sújtó rendkívüli mértékű aszály következtében 21 százalékkal csökkent, leginkább a munkaigényes ágazatokat érintve, mint a kertészet és az állattenyésztés.
Az érdekképviselet szerint súlyosbítja a problémát, hogy a megnövekedett takarmányárak miatt az állattenyésztésben az átvételi árak még az önköltséget sem fedezik. Sőt, a húsipari csődök kapcsán a termelők még ehhez a nyomott árhoz is csak késve vagy egyáltalán nem jutnak hozzá. A mezőgazdaság mellőzése 20 ezer ember bérét érinti egy olyan ágazatban, ahol a havi bér csupán a nemzetgazdasági átlag 72 százalékát teszi ki. A diszkriminatív intézkedés további vidéki munkahelyek megszűnésével fog járni.
A MOSZ jelzi azt is: a Földművelésügyi és Érdekegyeztetési Tanácsot a kormányváltás óta nem hívták össze, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény hatályon kívül helyezésével pedig megszűntek a termékpálya bizottságok is. A diszkriminatív megállapodás jól mutatja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában sincs képviselete a mezőgazdaságnak - olvasható a közleményben.
MTI
