Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2015 első negyedévének végén a GDP 77,6 százaléka volt (24 976 milliárd forint) - közölte kedden reggel a Magyar Nemzeti Bank. Május közepén még 77,2 százalékos GDP-arányos adósságról számoltak be. Mivel nominálisan nem változott az eltelt időszak alatt az adósság nagysága, ezért a ráta emelkedéséhez a nominális GDP korábban becsültnél kisebb értéke járult hozzá.
A jegybanki közlemény szerint az adósság növekedéséhez az első negyedévben a nettó hitelfelvétel 897 milliárd forinttal járult hozzá, aminek hatását a forint erősödése 440 milliárd forinttal csökkentette. Az államháztartás nettó tartozása (23 387 milliárd forint) a GDP 72,7 százalékát tette ki 2015 első negyedévének végén. Ez az első közléshez képest 0,1 százalékponttal jelent magasabb rátát, viszont ettől függetlenül tavaly év végéhez képest továbbra is csökken a nettó adósság.
Finanszírozási képességek
A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 155 milliárd forint volt.
Eszköz oldalon
- jelentős mértékben nőtt a jegybanknál elhelyezett betétállomány,
- aminek forrását döntően a megnövekedett rövid lejáratú értékpapír- és hitelállomány adta.
- Ezt ellensúlyozta, hogy csökkentek a pénzügyi derivatívá.
Kötelezettség oldalon
- jelentős kincstárjegy-kibocsátás történt,
- megnövekedett a külföldiekkel szemben fennálló, derivatív ügyletekhez kapcsolódó, rövid lejáratú hitelállomány is,
- a hosszú lejáratú értékpapír- és hitelállomány tranzakcióból eredő változása minimális volt.
A központi kormányzat egyéb kötelezettségei jelentős mértékben csökkentek, ehhez elsősorban
- a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni szállítói és adótartozások,
- az EU-val szembeni kötelezettségek mérséklődése járult hozzá.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2015 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,5 százaléka (2398 milliárd forint) volt. 2015 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (1044 milliárd forint) a negyedéves GDP 14,1 százalékát tette ki. A háztartások szokásostól eltérő mértékű negyedéves nettó finanszírozási képességét a fogyasztói hitelek elszámolása és a megszűnő hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás határozták meg.
2015 első negyedévében a háztartások eszközeit tekintve
- a likvid, rövid lejáratú pénzügyi instrumentumokban történő felhalmozás tovább folytatódott. Meghatározó mértékben emelkedett a valuta készpénz, a folyószámla betétek és az éven belüli lejárattal rendelkező állampapírok állománya.
- A nagyarányú befektetésijegy-vásárlás mérséklődött. Jelentős mértékű volt a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb munkabér-követelések tranzakcióból eredő emelkedése.
- Csökkent a lekötött betétek, a tőzsdén jegyzett vállalatokban történő részesedések és az adójellegű, valamint az Európai Unióval szembeni támogatáskövetelések esetében.
A kötelezettségek közül a hiteltartozások devizanem szerinti átrendeződése szintén a forintosítás hatását tükrözi.
mfor.hu