Kedden közölte a Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb, 2014. áprilisára vonatkozó értékpapír statisztikáit. Mivel a második Orbán-kormány 2010. májusában lépett hivatalba, a most közölt számsor átfogó 4 éves képet ad a kormányzati ciklus alatt értékesített állampapírok mennyiségéről és tulajdonosi összetételéről. Így érdemes a számokat alaposabban megvizsgálni.
A jegybanki adatok szerint a második Orbán-kabinet ideje alatt a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya piaci értéken 15 474,9 milliárdról 22 252,9 milliárdra nőtt. Ennek a 6778 milliárdos növekedésnek a jelentős részét, egészen pontosan 73 százalékát az újonnan kibocsátott értékpapírok tették ki, míg a fennmaradó 27 százalék az átértékelődésnek köszönhető.
Vagyis a teljes állományon az árfolyamok felértékelődése miatt összesen 1795,7 milliárd forintot lehetett keresni, úgy, hogy az állampapírokra kifizetett kamatokat nem is vettük számításba.
Mivel a magasabb kockázat mellett az éven túl lejáró papírokon hosszabb időszak alatt nagyobb hozamokat lehet elérni, így nem meglepő, hogy az 1795,7 milliárdos árfolyamnyereségből az egy évnél rövidebb forintos értékpapírok mindössze 42,7 milliárd jutott. Ennél egy nagyságrenddel többet, 422,5 milliárdos nyereséget biztosítottak – a kamatokon túl – négy év alatt a tulajdonosoknak az éven túli forintban denominált értékpapírok. De legjobban azok jártak, akik 2010 tavaszán devizában denominált magyar állampapírokat vettek, hiszen az itt elérhető összesített árfolyamnyereség az 1330,5 milliárdot is elérte. (A devizában denominált állampapírokon forintban kimutatott nyereség egy jelentős része egyébként a forint leértékelődésének köszönhető, hiszen a 2010-es 266 forint körüli euróárfolyam mostanra 300 fölé ment.)
Miután ezeknek az értékpapíroknak a legnagyobb vásárlói a nem-rezidens piaci szereplők, így nem lehet csodálkozni azon sem, hogy az 1795,7 milliárdos felértékelődés jelentős, 85 százalékos részét a külföldiek "söpörték be". Az 1536,8 milliárdos nyereségük mellett eltörpül a rezidens pénzügyi vállalatok 219,8 milliárdos profitja, míg az elmúlt két évben az állampapírok irányába mozduló háztartások mindössze 15,5 milliárdnyi árfolyamnyereséget tudtak felmutatni 4 év alatt.
Pedig 2012 év elejétől a lakosság is alaposan belehúzott az állampapírok vásárlásába, és az addig 2010 tavaszához képest összegyűlt szűk 50 milliárdos növekmény bő két év alatt 1455 milliárdra "hízott". Ez pedig már összemérhető a külföldiek által 2010 tavasza óta összehozott 2755 milliárdos tranzakcióból eredő plusszal.
A probléma csak ott van, hogy a magyar háztartások 1455 milliárdos állampapír-vásárlásának jelentős része éven belül lejáró eszközökre koncentrálódott (72,5 százalék), amiken - mint fentebb láttuk - mindössze 42,7 milliárdnyi árfolyamnyereséget lehetett elérni a 4 év alatt. A profit döntő részét kitermelő devizás állampapírokra mindössze 170,9 milliárdot költöttünk a vizsgált időszakban.
mfor.hu
