A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői kedden az MTI kérdésére elmondták: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi késői londoni kereskedésben 766 bázispont környékén járt a 646,5 bázispontos előző záró után, vagyis rendkívül erőteljesen, 120 bázisponttal drágultak napon belül a görög CDS-kontraktusok.
Hasonló mértékben emelkedtek kedden Londonban a szintén gyenge költségvetési és adóssághelyzetű Portugália, valamint Spanyolország törlesztéskockázati biztosítási díjszabásai is, bár ezek továbbra is jóval alacsonyabbak a görög CDS-árazásoknál. A CMA keddi késői adatai szerint a portugál törlesztésbiztosítási díjszabás a 275,3 bázispontos záróról 383 bázispontra, a spanyol CDS-árazás 157,7 bázispontról 202 bázispontra drágult.
Spanyolország törlesztéskockázati megítélése a londoni CDS-piacon jelenleg megegyezik az euróövezeten kívüli Magyarországéval, jelentős különbség ugyanakkor, hogy a magyar CDS-kontraktusok árazási volatilitása jóval kisebb, mint a mediterrán euróövezeti tagállamoké.
A CMA londoni elemzői az MTI-nek kedden elmondták: az aznapi kereskedés végén a magyar CDS-díjszabás a 193 bázispontos zárószintről 204 bázispontra növekedett. Magyarország CDS-árazása tavaly márciusban, a pénzügyi válság okozta piaci pánikhatás kelet-európai tetőzésének időszakában érte el eddigi csúcspontját, de akkor sem haladta meg a 630 bázispontot. A görög CDS-árazás az elmúlt napokban járt 900 bázispont felett is, amely fejlődő országokra jellemző szint.
Citybeli elemzők szerint "párhuzamok mutatkoznak" az euróövezet déli tagállamaiban zajló jelenlegi folyamatok és az 1997-es ázsiai fizetési válság jellemzői között.A Barclays Capital, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport keddi elemzése idéz az IMF által az ázsiai válság okairól annak idején közzétett összefoglalóból, és a valutaalap által pontokba szedett okok mindegyikéhez talált hasonló tényezőket az euróövezetben. Ezek közé tartoznak például a jelentős külső deficitek és a felfúvódott ingatlanpiaci árazások, a megfontolt költségvetési politikát előíró szabályok betartatásának hiánya és a pénzügyi szektorok nem megfelelő felügyelete, valamint az egyes esetekben fenntarthatatlan szinteken rögzített árfolyamok.
A Barclays Capital londoni elemzői ez utóbbival kapcsolatban kiemelik, hogy az euróövezet a tagállamok mindegyike számára rögzített árfolyamrendszert jelent. Emellett "a mindenkire egységes méretben kiszabott" pénzügypolitika megakadályozta a valutauniós jegybankot abban, hogy például 2007-ben - amikor egyes dél-európai tagországok túlfűtötté váltak - az ennek megfelelő szintre emelje irányadó kamatát, tekintettel arra, hogy a két vezető tagállamban, Németországban és Franciaországban ugyanakkor lassú volt a növekedés és alacsony az infláció.
MTI/Menedzsment Fórum
