3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Bár Magyarország helyzete egyáltalán nem olyan ijesztő, mint Izlandé, ahol a kormány ellenőrzése alá vont több nagybankot, még így is Európa egyik "problémás országának" számít a nagy adósság miatt, amelynek csaknem egyharmada devizában van - írta a vasárnapi The New York Times.

A magyar fogyasztók nem tehetnek sokkal többet annál, minthogy várnak az ingatag helyzetű forint stabilizálódására - olvasható a magyar pénzügyi rendszer sérülékenységéről közölt elemzésben.

Súlyosan eladósodtunk

A tekintélyes napilap szerint annak nyomán, hogy a pénzügyi válság az utóbbi hetekben végigsöpört Európán, Magyarország különösen sebezhető helyzetbe került. Az ország, amely egykor a nyugati befektetők kedvenc célpontja volt, súlyosan eladósodott.

A kormány az elmúlt időszak költekezési hullámait jórészt devizahitelekből fedezte, amelyek egyre drágulnak, ahogy a forint helyzete gyengül. Az átlagos magyarok is bajba kerültek: az utóbbi években tömegével vettek fel egykor olcsó svájci frank és euro alapú kölcsönöket kocsi- és házvásárlásra, visszafizetésük azonban egyre többe kerül.

Mint a lap rámutatott, a bajt az okozta, hogy amikor a válság elérte Európát, a befektetők aggódni kezdtek a kelet-európai gazdaságok stabilitása miatt, és elkezdték kivonni tőkéjüket az országból. A forint zuhanni kezdett: ebben a hónapban az euróval szemben 10, a svájci frankkal szemben 13 százalékot vesztett.

Túlköltekezett a kormány

A The New York Times emlékeztetett arra, hogy Magyarország egykor a szocialista országok között a legkevésbé szocialista volt. Már a szovjet uralom vége előtt nagyobb teret engedtek a szabad vállalkozásnak, mint a tömb többi országában, ez volt a "gulyáskommunizmus" rendszere. A kommunizmus bukása után az ország a nyugati befektetők egyik fő célpontjává vált. S bár Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, a kormány túlságosan költekező lett, 2006-ban a deficit elérte a GDP 9,3 százalékát, írja a napilap.

A The Wall Street Journal a hétvégén szintén külön cikkben foglalkozott a magyar pénzügyi helyzettel. Magyarországnak a példa nélküli, ötmilliárd eurós EKB-kölcsön ellenére gondjai vannak - állapította meg az írás, utalva arra, hogy Budapest a jövő évi növekedési előrejelzését kénytelen volt 1,2 százalékra mérsékelni a korábbi három százalékról. A romló kilátások és a nemzetközi hitelpiaci nyomás miatt a kormány ezenkívül új, szigorúbb költségvetést készített 2009-re.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!