|
|
Az elmúlt egy évben a forint/euró árfolyam viszonylagos stabilitása, valamint az infláció csökkenése mellett lehetőség nyílt az irányadó kamat mérséklésére. Az alapkamat 2005-ben 9,5 százalékról szeptember végére 6 százalékra süllyedt. A monetáris lazításra a kereskedelmi bankok betéti kamatai ugyanakkor sokkal érzékenyebben reagáltak, mint a hitelkamatok. A banki megtakarításokon elérhető hozam nagyobb mértékben csökkent, mint a felvett kölcsönök után fizetett kamat.
[ajanlo=1178][igazitas=right/]A kamatkülönbséget, vagy a banki kamatbevételek alakulását persze több tényező is befolyásolja (gazdasági növekedés üteme, irányadó kamat, hitelek szerkezete, infláció stb.). Egyrészt Magyarországon rendkívül alacsony a lakosság kamatérzékenysége. A háztartások eladósodása nem függ a kamatszinttől, a vásárlási "kényszert" ugyanakkor egyre kevésbé lehet az "elhalasztott fogyasztás ledolgozása" hipotézissel magyarázni. Részben ezzel függ össze, hogy a verseny alig érezhető növekedése nem csökkentette a kamatmarzsot. Bár az európai uniós csatlakozás után többen is éleződő versenyre számítottak, a várakozások nem igazolódtak.
Csökkent a kamatvágás esélye
Végül, talán a legfontosabb kérdés a kockázatok alakulása. Minél kockázatosabb egy befektetés, az elvárt hozam is annál magasabb. Ez a bank szempontjából is igaz. Két kockázatot érdemes figyelembe venni. A lakosság - a hitelintézetek nézőpontjából - több okból is "rizikósabb befektetés", mint a vállalatok. Ez abban is tükröződik, hogy a vállalati betét és hitelkamatok közti különbség kisebb, és az elmúlt negyedévekben a rossz minősítésű lakossági hitelek aránya is emelkedett.
A másik kockázat a gazdasági környezetben, főként a jegybank által megállapított irányadó kamatokra vonatkozó várakozásokban rejlik. Ha a pénzügyi egyensúlytól függő kamatpálya nehezebben prognosztizálható, a bankok kockázata is emelkedik. Az utóbbi hetek eseményei után a korábban stabilan csökkenő kamattrend megkérdőjeleződött. A módosított államháztartási hiánycélok és az euró-bevezetés dátuma körüli növekvő bizonytalansággal csökkent a további kamatvágás esélye. A növekvő bizonytalanság egyben azt is jelenti, hogy a kamatkülönbségben sem számíthatunk mérséklődésre.
Ecostat/Menedzsment Fórum
