Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: várakozása szerint az MNB kedden 15 bázisponttal, 1,65 százalékról 1,50 százalékra csökkenti az alapkamatot. A szakember arra számít, hogy ezzel véget is ér a kamatcsökkentési ciklus. Mint kifejtette, az infláció a vártnál gyorsabban nőhet, az év végére elérheti a jegybank által kitűzött 3 százalékos célt, ezért a jegybank nem folytatja a kamatcsökkentést.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén azt mondta: nagy valószínűséggel 15 bázispontos csökkentés lesz, de különösen érdekesnek ígérkezik a jegybank rövid indoklása, mert abból lehet következtetni a további lépésekre.
A szakember rámutatott: fél év alatt 2 százalékpontot gyorsult az infláció, ez nagyon markáns emelkedés, és továbbra is jelentős a fölfelé mutató inflációs kockázat. Ezért nagyon nagy mozgástér nem látszik a további csökkentésre - fogalmazott. Megvan az eshetősége, hogy folytatódik a kamatcsökkentés, de nem ez az ING Bank alapeseti forgatókönyve - tette hozzá. A monetáris tanács keddi kamatdöntése előtt londoni pénzügyi elemzők is úgy látták, hogy lassulhat vagy lerövidülhet az MNB monetáris enyhítési ciklusa.
A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szintén kiemelték: rendkívül szoros figyelemmel kell követni, hogy a monetáris tanács milyen retorikát használ a kamatdöntés utáni közleményében. A ház az alapkamat alakulásával kapcsolatban az egyik fő bizonytalansági tényezőként említette a héten esedékes új inflációs jelentést.
Az MNB monetáris tanácsa a legutóbbi kamatdöntő ülés után kiadott közleményében azt írta: mindaddig folytatódhat az óvatos kamatcsökkentés, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja.
MTI