Hét elején közölte a GKI legfrissebb, márciusra vonatkozó bizalmi indexeit. A fogyasztók várakozásait tükröző mutató immár ötödik hónapja töretlenül emelkedik. És ebben, ismerve a politikai választások előtti szokásos "forgatókönyvet" semmi meglepő nincs.
Mint a fenti ábrán látható, az országgyűlési választásokhoz közeledve minden alkalommal rendszeresen emelkedésnek indult az index, amelyet részben a lakosság számára kedvező kormányzati döntések, részben a változásokban bízó, ellenzéki pártokat támogatók reménykedése hajt. Az utóbbit valószínűleg nem kell magyarázni, az előbbire pedig kiváló példát szolgáltatnak a Gyurcsány-féle 2005-ös, 2006-os osztogatások (aminek eredménye lett a 10 százalék közeli költségvetési hiány), vagy a mostani rezsicsökkentési törekvések.
Annak érdekében, hogy jobban össze tudjuk hasonlítani a fogyasztói hangulat alakulását a választási ciklusok alatt, olyan négyéves adatsorokat képeztünk, amely egy-egy parlamenti választás évének második félévétől (júliustól) a következő választás évének júniusáig tart. Mivel azonban csak 1996 januárjától állnak rendelkezésre értékek, ezért a ’98-as választások előtti sor csonka, hiszen ’94 második felének, illetve a teljes '95-ös évnek az adatait nem tartalmazza. Értelemszerűen szintén nem lehet teljes a 2014-es választások ciklusa sem.
Mint ahogy látszik, a mostani ciklust ábrázoló vastagabb narancssárga vonal alakulása leginkább az első Orbán-kormány görbéjére hasonlít, csak sokkal alacsonyabb értékek mentén. Könnyen elképzelhető, hogy ha rendelkezésekre állnának adatok ’94-re, illetve 95’-re, akkor hasonló lefutást látnánk a 1994-1998-as időszakra is. Nagyon valószínű ugyanis, hogy a ’95 márciusban bejelentett Bokros-csomag megszorító intézkedéseinek hatására a ciklus első felében hasonló lejtmenetet lehetett volna feljegyezni a fogyasztói hangulat alakulásában, mint a mostaniban.
Hogy a kezdeti értékek ne legyenek zavaróak, ezért egymásra toltuk a görbéket, vagyis a ciklus első értékének adatához viszonyítva is felrajzoltuk az ábrákat. (Értelemszerűen az 1998-as ciklust ezen az ábrán nem tudjuk bemutatni.)
Mint látható, a fogyasztói bizalom a négy kormányzati ciklusból háromban nagyon hasonló görbe mentén mozgott az első három év alatt. Ugyanakkor a 2002 és 2006 közötti periódus 2005 elején megbicsaklott, és bár az irdatlan költségvetési hiánnyal sikerült a bizalmat felfele tornázni, 2006 májusában újra nagyot "reccsent". A 2006 nyarán bejelentett megszorítások (na és persze az őszödi beszéd, valamint az azt követő felfordulás) teljesen más karakterisztikát adnak a 2006 és 2010 közötti ciklus értékeinek. Ráadásul 2008 őszén a pénzügyi válság is elérte hazánkat, aminek következtében 2009 márciusában addig soha nem látott mélypontra süllyedt a fogyasztók pesszimizmusa -70 alatti értékkel. Az azt követő felfutás azonban már a klasszikus menetrendet követi.
Ezek alapján nagy valószínűséggel kijelenthetjük azt, ha nem történik semmilyen drámai esemény a világ-, illetve a magyar gazdaságban (illetve politikában), akkor a fogyasztói bizalom - ha nem is töretlenül - de masszívan emelkedhet a választásokig hátralevő időszakban. Így nagyon valószínű, hogy a mostani 4 év során mért bizalmi indexek átlaga alapján nem a 2010 és 2014 közötti időszak lesz a legpesszimistább ciklus.
És ez segít a gazdaságon?
Persze más kérdés, hogy a fogyasztók bizalmának növekedése tükröződik-e és ha igen, akkor mennyire a reálgazdasági folyamatokban. Ehhez a KSH leghosszabb kiskereskedelmi adatsorát hívtuk segítségül. A 1960-as bázison kimutatott kiskereskedelmi adatsorban az évek közötti változást használtuk fel, valamint a GKI éves átlagos fogyasztói bizalmi indexének változását.
Ahogy az ábrán látszik, 1998 és 2002 "klasszikus pozitív együttállást" hozott. Mind a fogyasztók bizalma, mind a kiskereskedelem pozitív irányba mozdult el az előző évi értékekhez képest. 2006-ban azonban a kiskereskedelem úgy tudott nőni, hogy a fogyasztói bizalom a fentebb vázolt okok miatt már csökkent az előző évi értékéhez képest. (Mivel itt éves átlagokról, illetve azok változásáról van szó, így a 2006-os éves átlagot az év eleji értékek még felfele húzták, így az igazán drasztikus csökkenés éves átlagban csak 2007-ben mutatható ki.)
2010-ben pedig a válságból történő kilábalásnak köszönhetően bár csökkent a kiskereskedelem, de annak mértéke jóval kisebb volt az előző évinél.
mfor.hu
