A lap hétfői számában megjelent interjúban Barcza György kifejtette, az ÁKK programja hárommilliárd jüan, amelyből egymilliárdot használtak fel most. A maradék keretet vélhetően két részletben célszerűbb kibocsátani, mert akkor 2018-ban és 2019 első felében is piacra tudnak lépni - tette hozzá.
Kiemelte, hogy a kibocsátás célja elsősorban nem a minél olcsóbb forrás megszerzése, hanem a piacépítés volt. "Most már alacsonyabb volt a hozam, mint a tavalyi hongkongi kibocsátásunkkor, vagyis egyre inkább kezdik megismerni Magyarországot" - mondta.
Az ÁKK stratégiájának része, hogy a devizaarány csökkenjen az adósságon belül - emlékeztetett. Felhívta a figyelmet: már 25 százalék alatt van ez az arány és az év végére történelmi, 44 éves mélypontra süllyedhet. Emellett a keleti nyitás programjának megfelelően 2019-ig folytathatja az ÁKK a kibocsátást a meglévő engedélyek alapján, de ott van lehetőségként a japán szamurájkötvények megújítása, ami most októberben jár le - tette hozzá. "Jó érzés, hogy nálunk kopogtatnak a befektetők és a bankok, hogy bocsássunk ki kötvényt, nem nekünk kell a piac után menni. A döntés széles körű adósságkezelési stratégia része, mi javaslatokat teszünk az asztalra, a kormány dönt" - jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy az eurókötvények most alacsony hozam mellett forognak, és amíg az EKB eszközvásárlási programja tart, alacsonyak lesznek, vagyis megérné most kibocsátani, és nem akkor, amikor már szigorúbbak lesznek a monetáris kondíciók, azt válaszolta, "ha csak ezt nézzünk, akkor igen. De ha csak ezért bocsátunk ki eurókötvényt, az növeli az adósságot, vagyis túlfinanszírozzuk az államot, ennek pedig költsége van".
A második féléves stratégiáról Barcza György elmondta, az alapvető irány, hogy a költségvetés forintban mért hiánya - amely alacsonyabb mint a korábbi években - és a forintban mért nominális adósságnövekedés ne járjon a külső adósság emelkedésével. "Ezért hoztuk létre a lakossági piacot. Ha ez az értékesítés összhangban van a költségvetési hiánnyal, akkor az adósság forintban mért növekedése nem jár együtt a külföldi adósság emelkedésével. A kormányzat ezzel igyekszik a külső eladósodást és a külső sérülékenységet csökkenteni". Mostanra régiós országokénál alacsonyabb lett a devizaarány, pedig 2010 előtt még az adósság fele ebben volt - hangsúlyozta.
MTI
