A nemzetközi hitelminősítő szerint ennek alapján a "Grexitnek" - vagyis a görög eurótagság megszűnésének - nem lennének azonnali negatív hatásai a többi euróövezeti gazdaság államadós-osztályzataira.
A Standard & Poor's elemzői közölték: attól sem tartanak, hogy Görögország távozása esetén más valutauniós tagállamok is kényszerűen kikerülnének az euróövezetből.
A ház kimutatása szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben - a tavaly szeptemberi állapot alapján - 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábbi több mint 250 milliárd, illetve a 2011 végén mért 126 milliárd dollár helyett.
Ez arra vall, hogy csökkent az euróövezeti bankokra a görögországi kitettségből eredő járványveszély. "Grexit" esetén mindazonáltal a nagyobb görögországi kitettségű egyéni bankok pénzügyi segítségre szorulhatnak.
A hitelminősítő hangsúlyozza azt is, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők - a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) - követelésállománya Görögországgal szemben, és ez görög törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak.
E potenciális veszteségforrások közé tartoznak a Standard & Poor's szerint az euróövezeti stabilitási alapból (EFSF) folyósított, illetve a kétoldalú, de szintén állami garanciával fedezett hitelek, az EKB és a tagállami jegybankok portfolióiban lévő görög államkötvény-kötelezettségek, valamint az Európai Fejlesztési Bank (EIB) által nyújtott hitelek.
A Standard & Poor's számításai szerint mindez együtt - teljes görög törlesztési csődöt feltételezve - 300 milliárd eurót meghaladó veszteséget jelenthet hosszú távon; ez az euróövezet éves hazai össztermékének (GDP) 3 százalékával lenne egyenlő.
A cég szerint azonban - ha az esetleges idei "Grexitet" nem kísérik járványhatások a pénzügyi szektorokban - a valutaunió maradék 18 tagállamára háruló pénzügyi terhek így is mérsékeltek lennének, és több évtizedre eloszlanának.
Citybeli vélemények szerint gyorsan növekszik annak a kockázata, hogy a görög kormánynak nem sikerül megegyeznie a hivatalos hitelezőkkel a további külső likviditási támogatás feltételeiről, és ezért Görögországnak távoznia kell az euróövezetből.
A Commerzbank a múlt héten még 25 százalékra taksálta annak a kockázatát, hogy Görögország távozni kényszerül a valutaunióból, az eurócsoporttal folytatott tárgyalások minapi kudarca nyomán azonban a ház most már 50 százalékra becsüli ennek esélyét.
MTI
