Jövőre több mint 4000 milliárd forint jut a magyar gazdaságba – írta közösségi oldalán Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a 2027-es költségvetés benyújtása után.
Ebből 700 milliárd forint a költségvetésből, több mint 900 milliárd forint az európai uniós forrásokból, a fennmaradó rész pedig a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) vagy az EXIM-en keresztül megvalósuló, jellemzően uniós hitelprogramokon keresztül áramlik a magyar gazdaságba.
Összességében a magyar kormány jövőre 2126 milliárd forint uniós forrással számol (ebben a központi költségvetésben megjelenő támogatások mellett az agrárforrások és a vámbeszedési költségek is benne vannak), miközben 964 milliárd forintot fizet be az uniós költségvetésbe.
A bevételek rubrikában a mintegy 10 milliárd eurónyi (ami 364 forintos euróárfolyammal számolva 3640 milliárd forintnak felel meg), a Tisza-kormány által hazahozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)-források nem szerepelnek, hiszen azok döntően a 2026-os, módosított költségvetést érintették (a pénzek az év végén érkeznek meg a büdzsébe).
A Költségvetési Tanács szerint a kormány többek között a bérlakásprogramnak, a kis- és középvállalkozások támogatásának, valamint a startup-vállalkozások finanszírozásának hátterét teremtheti meg az RRF-pénzekből. Az uniós transzferek várható GDP-hatásáról bővebben ebben a cikkben írtunk:
Az Orbán-kormány utolsó költségvetésében magasabb összeg szerepelt
Az előző, még az Orbán-kormány által készített, 2026-os büdzsében gazdaságfejlesztésre magasabb összeget, közel 5050 milliárd forintot irányoztak elő. Ehhez viszont hozzá kell tennünk, hogy a kormány 581 milliárd forintnyi, a jogállamisági elvárások miatt akkor még zárolás alatt lévő RRF-forrással is számolt. Ugyanakkor valószínűleg ezek a pénzek nem érkeztek volna meg a büdzsébe, ha az Orbán-kormány a helyén marad.
Ha az egyes tételeket nézzük, akkor az elmúlt három költségvetésben a vállalkozásfejlesztési feladatokra előirányzott összegek folyamatosan csökkentek: 2025-ben több mint 419 milliárd, idén 371,6 milliárd, jövőre pedig 250,8 milliárd forint szerepel ebben a sorban.
Érdekesség, hogy a 2026-os, még nem módosított büdzsében 12 milliárd forintot tett ki a minimálbér emeléséhez kapcsolódó szociális hozzájárulási támogatás, a vállalkozásfejlesztési feladatokra előirányzott összegeken belül. Ez a tétel a 2027-es költségvetésben egyáltalán nem jelenik meg ezen a soron.
Az iparfejlesztési feladatok előirányzata 7,55 milliárd forintról 1,1 milliárd forintra, majd a jövő évi büdzsében 732,9 millió forintra mérséklődik. A turisztikai fejlesztési feladatoknál látszik egy minimális emelkedés a 2026-os költségvetéshez képest: 54,6 milliárd forintról 55,4 milliárd forintra emelkedett a keretösszeg. 2025-ben még több mint 64 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést ez a kiadási összeg.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) kiadásait felsoroló tételek között megtaláljuk az állami tulajdonú Paks II. Zrt. tőkeemelésére előirányzott 175 milliárd forintos összeget is, ami alacsonyabb az idei évi 206 milliárd forintnál, viszont meghaladja a 2025-ös 150 milliárd forintot.
Óriási költések, kevés eredmény
Azt nagyon sok szakértő elmondta már, hogy a magyar kormány az előző években rengeteget költött gazdaságfejlesztésre. Míg 2010-ben a magyar költségvetés a GDP 5,8 százalékát fordította erre a célra, 2024-re ez az arány már 7,7 százalékra kúszott fel – erről Oszkó Péter, az O3 Partners vezérigazgatója beszélt a GKI októberi konferenciáján, feltéve a kérdést, hogy az elmúlt három év gazdasági stagnálását látva „ez mégis mennyit segített a gazdaságon?”
A Bajnai-kormány 2009–2010 közötti pénzügyminisztere októberben a Klasszis Klub Live vendége volt, ahol a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának és első féléves teljesítményének elemzése mellett a vagyonadó legfontosabb várható hatásaira is felhívta a figyelmet. A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:
A kamattámogatott vállalkozói programok gombaként szaporodtak az Orbán-kormányok utolsó éveiben (Demján Sándor Program, Széchenyi Kártya Program 3 százalékos hitele), vagyis olcsó finanszírozási lehetőségből egyáltalán nem volt hiány.
Ennek ellenére a beruházások 2023 óta zuhannak (2024-ben volt a legnagyobb mértékű a visszaesés, közel 12 százalék), és az idei első félévben is 3,8 százalékkal elmaradt a hazai bruttó állóeszköz-felhalmozás a tavalyitól. A Pénzügyminisztérium (PM) a 2030-ig szóló konvergenciajelentésében arra számít, hogy a beruházások 2027-től válhatnak a növekedés motorjává. Jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhetően.
A Tisza-kormány alatt a vállalkozás- és gazdaságfejlesztési programok finanszírozásában is változás áll be. A PM úgy fogalmaz, hogy „a nem hatékony vállalati támogatásokat uniós forrásokból finanszírozott célzott programokkal” helyettesítik. Ugyanígy arra is törekszik a tárca, hogy „a gazdasági potenciált emelő infrastrukturális beruházások uniós forrásból valósuljanak meg, és ne terheljék a hazai költségvetést”.
Nem feltétlenül forrásból van hiány
Rengeteg hazai és nemzetközi elemzés rámutat arra, hogy sok magyar vállalkozás nem feltétlenül a likviditási helyzete miatt nem költ új beruházásokra, fejlesztésekre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) júliusi vállalati konjunktúrafelmérése szerint minden második magyar vállalat (49 százalékuk) a vevők hiányát, vagyis az alacsony keresletet jelölte meg a tevékenységét nehezítő legfontosabb tényezőként, ami a beruházási döntéseikre is visszahat. A második helyen a munkaerőköltségek emelkedése (37 százalék), majd a beszállítók áremelése (35 százalék) következik. A finanszírozási problémák csak a hatodik helyen szerepelnek, 21 százalékkal.
Emellé odatehetjük a (főleg szakképzett) munkaerő hiányát, a geopolitikai kockázatokat, valamint a magyar gazdaságpolitikából fakadó bizonytalanságokat is. Ami az Orbán-kormányok alatt főleg a rendszeresen, év közben akár többször is változó adózási szabályokból fakadt, míg a Tisza-kormány alatt inkább a pontos gazdaságpolitikai irányok kikristályosodásának hiányára vezethető vissza – derült ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) legutóbbi konjunktúrafelméréséből (erről az alábbi cikkben számoltunk be, a kutatás még jóval a 2027-es büdzsé publikálása előtt történt).
Ha a jövő évi beruházási számok valóban ismét a pozitív tartományba emelkednek, akkor pusztán a gazdaságfejlesztési támogatások összegét figyelve talán kijelenthető: a kevesebb néha több.
