Ennyit számít egy kis forintgyengülés
A februári 4431 milliárd forintról márciusban 51,7 milliárddal 4482,7 milliárdra emelkedett a háztartások devizahitel-állománya - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) péntek reggel közölt statisztikájából. A növekedés a 31,7 milliárd forintos törlesztés és a 83,4 milliárdos átértékelődés eredményeként alakult ki, az első az állomány csökkenése, második pedig a növekedése irányába hatott.
Az átértékelődésből fakadó hatás nagyrészt betudható a forint gyengülésének, vagyis köznyelvre lefordítva a magyar fizetőeszköz márciusi újabb botladozása több mint 80 milliárdos kárt okozott a devizahiteleseknek. Azt persze mindig érdemes hozzátenni a hasonló állományi adatokhoz, hogy ez nem realizált veszteség, csak akkor kellene egyösszegben azonnal kifizetni, ha valaki minden egyes háztartási devizahitelt forintra akarna váltani.
A jegybanki középárfolyamokat megvizsgálva nem is véletlen, hogy ilyen mértékben emelkedett a hitelállomány, hiszen a forint az euróval szemben a március eleji 287,80-ról a hónap végére 295,60-ig gyengült, míg a devizahitelek szempontjából szintén fontos frankárfolyam 238,78-ról 245,33-ra emelkedett a múlt hónapban. Vagyis mind az euró, mind pedig a frank ellenében nagyjából 2,7 százalékkal esett vissza a hazai deviza a piacon, ez tükröződött a hitelállományban is.
A háztartások forinthitel-állománya kismértékben emelkedett februárhoz képest, mivel egyrészt az ügyfelek 6,8 milliárd forinttal több új hitelt vettek fel, mint amennyi a havi törlesztőrészletek összege volt, másrészt az átértékelődés 4 milliárdos állománycsökkenést hozott. A kettő eredőjeként tehát 2,8 milliárddal emelkedett az állomány.
A háztartási betétek terén folytatódott a lassú növekedés a megtakarításokat illetően. A forintbetétek esetében 32,6 milliárd forinttal nőtt az állomány februárhoz képest, így a hónap végére 6537,6 milliárd forintot tett ki, míg a devizabetétek állománya a 21,1 milliárdos átértékelődési nyereség és a 2,4 százalékos nettó tranzakciós csökkenés miatt 18,7 milliárd forinttal emelkedett.
Majdnem ugyanennyit buktak a vállalatok is
A jegybank által közölt márciusi statisztikából az látszik, hogy a végtörlesztés kifutásával majdnem ugyanolyan szintre csökkent a háztartások devizahiteleinek állománya, mint amennyi a nem pénzügyi vállalatoknál van. Ebből következően a forint gyengülése elvileg mindkét állományban közel ugyanakkora növekedést okoz. Ezen a téren csak arra érdemes figyelni, hogy a vállalati hitelek esetében sokkal több az euró alapú, kevésbé volt elterjedt a svájci frank. Jelen esetben azonban, ahogy már a fentiekben írtuk, szinte ugyanannyit gyengült a forint márciusban a frankkal, mint az euróval szemben, így ez sem torzítja a számokat.
A fentiek alapján nem meglepő, hogy a hajszálnyival kisebb vállalati hitelállományon hajszálnyival kisebb, 81,4 milliárd forintos volt az átértékelődésből származó veszteség, így a hónap végén az állomány 4207,6 milliárd forintot tett ki. Az átértékelődésből eredő állomány növekedést csak részben tudta kompenzálni az, hogy a vállalatok is nettó hiteltörlesztők voltak, 47,3 milliárd forinttal többet tettek ki a havi törlesztőrészletek, mint az újonnan folyósított kölcsönök.
A vállalatok forinthitel-állománya márciusban tovább csökkent, hiszen a havi törlesztőrészletek 13,3 milliárd forinttal, az átértékelődés pedig további 2 milliárddal csökkentették az állományt, mely így 3150,2 milliárd forintot tett ki a hónap végére.
Az árfolyamgát segíthet
A márciusi adat talán csak azért volt érdekes, mert a tavaly őszi kedvezményes árfolyamon való végtörlesztés lehetősége februárban kipörgött, míg az új árfolyamgát csak áprilistól indult el, vagyis éppen a kettő közötti átmeneti hónapról beszélünk.
Azt már láttuk, hogy a végtörlesztés jelentősen csökkentette a háztartások devizahitel-állományát, hiszen sokan tudtak egyösszegben kedvezményesen fizetni. Az árfolyamgát azonban részben megóvja majd az ügyfeleket az árfolyamkockázattól, hiszen svájci frank esetében például a 180 forintos rögzített árfolyam feletti rész egy gyűjtőszámlára kerül, melynek egy részét az állam és a bank átvállalja.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a következő hónapokban a hitelpiaci statisztikáknál hogyan számolják majd el a gyűjtőszámlán lévő összegeket, az viszont nagyon valószínűnek tűnik, hogy az árfolyamgát miatt kisebbek lesznek a kilengések az átértékelődésből származó nyereséges és veszteségek között.
Beke Károly
mfor.hu
