"Egyszerre kell védeni a meglévő munkahelyeket és újakat létrehozni" - fogalmazott expozéjában a tárcavezető, aki az akciótervet olyan célzott foglalkoztatáspolitikai és adóprogramnak nevezte, amely azokban a munkavállalói csoportokban kínál kedvezményeket, támogatást, ahol Magyarországon nagyságrendileg kisebb a foglalkoztatási szint, mint az unióban.
A miniszter kifejtette: ha elfogadják a javaslatot, és bizonyos munkavállalói csoportoknál összesen 3 évre, vagy január 1-jétől "végig" 50-100 százalékkal csökkentik a munkáltatókat terhelő élő munkaterheket, akkor a 25 év alattiak esetében 500 ezer forinttal kevesebb járulékot kellene megfizetni. Ez a mostani 28,5 százalék helyett 14 százalékos élőmunkaterhet jelentene - jelezte. Matolcsy György hozzátette: az 55 év felettiek és a képesítés nélküliek alkalmazása vagy megtartása esetében szintén ennyivel kevesebb adót kellene fizetni. Jelezte: még kedvezőbb a tartós, hat hónapon túli munkanélkülieket alkalmazóknak javasolt támogatás, esetükben három év alatt 900 ezer forintnyi élőmunkaterhet nem kellene megfizetni, és ugyanez a kedvezmény vonatkozna a munkába visszaálló kismamákra is. Közlése szerint a munkaerőpiacon működő szervezetek egyöntetű visszajelzése szerint ezek olyan célzott és olyan mértékű támogatások, kedvezmények, ösztönzések, amelyek "átütik a vasbetont, átütik a tetőt", és így valóban sikerül 1,5 millió munkahelyet megvédeni, valamint több százezer új munkahelyet teremteni.
Matolcsy György azt mondta, hogy a 2013. évi költségvetés a szükséges 300 milliárdos forrást "odateszi" a program mögé. Nem történhet semmilyen olyan tárgyalás semmilyen olyan nemzetközi intézménnyel, olyan változás a magyar politika és gazdaságpolitika körében, hogy ez a forrás a büdzsében ne lenne meg - szögezte le, hozzátéve: a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint az állampapírhozamok csökkenése miatti költségvetési kiadási megtakarítás áll a program mögött.
A miniszter szerint az akcióterv után, a sikeres közmunkaprogramok tudatában, kitűzhetik Magyarország elé a teljes foglalkoztatás célját, az ehhez vezető úton az első lépések megvannak. Matolcsy György rámutatott: amikor a kormányfő arról beszél, hogy 5-5,5 millió munkahelyet teremthet a magyar gazdaság 2020-ig, akkor ez a teljes foglalkoztatást jelenti, azaz a ma 459 ezer regisztrált munkanélküli közül a következő 2-5 évben mindenki számára vagy üzleti, piaci munkahelyet ajánlanak a vállalkozók, vagy az állam ajánl közmunkaprogramokat, de "mindenkinek munkát ajánl, segély és tétlenség helyett".
A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt: a 2002 utáni kormányok hitelből fizettek mindent, amit munkából kellett volna fizetni. Az elmúlt két év gazdaságpolitikai fordulatának három nagyon jelentős eredménye ugyanakkor már látszik - mutatott rá. Kiemelte: Magyarországnak sikerült egy végleges, fenntartható, mindenki által elismert államháztartási és pénzügyi konszolidációt végrehajtani, sikeresen tartják 3 százalék alatt a deficitet, és többletet mutat a folyó fizetési mérleg. Magyarország hiteles a pénzpiacon - jelentette ki a szaktárca vezetője.
Ma az unióban 14 országban csökken a foglalkoztatási ráta, és nő a munkanélküliség, csökken az aktivitási ráta, nálunk azonban az elmúlt két évben megindult egy foglalkoztatási politikai fordulat, a gazdaságban 120 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010 közepén, a foglalkoztatás szintje elérte a válság előtti szintet. Kitért arra, hogy 65 százalékra nőtt az aktivitási szint, ami húsz éve volt ilyen magas. Jövőre már 300 ezer közmunka-programban résztvevővel számolnak - jelezte a miniszter. Összegzése szerint sikerült megőrizni a kormány és az állam cselekvőképességét, az ország politikai stabilitását. Ez egyértelműen köszönhető annak, hogy a pénzügyi konszolidáció oltárán nem áldoztuk fel a munkahelyeket - értékelte Matolcsy György.
MTI
