Az 1970-es évek óta egy be nem jelentett polgárháború folyt az állam és a bankok között, amelyben az állam folyamatosan szorult háttérbe. Ez folyamat a 2008-as pénzügyi válságig tartott, onnantól kezdve viszont az állam szerepe folyamatosan erősödik és erősödni is fog - vizionálta Matolcsy György jegybankelnök a Növekedési Hitelprogram (NHP) eredményeit bemutató MNB-konferencián. "Az állami szerepvállalás növekedése minden országban megfigyelhető, de mi, magyarok kicsit másképpen csináltuk, mint a nyugati országok". Miközben a monetáris politikában már 2008 óta unortodox lépéseket használ a Fed, az EKB, az BoE (brit jegybank) és a BoJ (japán jegybank) is, a kormányok a nem szokványos lépéseket az utóbbi időben „vették elő”. "Mi ezt fordítva csináltuk, előbb a gazdaságpolitikában hoztunk unortodox lépéseket, majd miután a belső (költségvetési) és külső (folyó fizetési mérleg) egyensúlyt elértük, fenntartható, csökkenő pályára került az állam, illetve a gazdaság külső adóssága, így már lehetett a monetáris politikában is lépni" – vélekedett Matolcsy.
A jegybank elnöke szerint azért volt szükség nem konvencionális lépésekre a gazdaságpolitika terén, mert a strukturális változások bevezetése és pozitív következményei között van egy időtényező. Ezt az időtényezőt a konvencionális eszközökkel operáló gazdaságpolitika megszorításokkal hidalja át. A megszorítások negatív társadalmi hatása azonban kikezdi a program mögötti politikai támogatást, ami megnehezíti a strukturális reformok végigvitelét. Nem véletlen, hogy 28 európai országból 19 belebukott az ortodox válságkezelésbe - vonta le a következtetést az elnök.
Igazságos az egykulcsos adórendszer
Ezt az időtényezőt 2010-től a magyar kormány megszorítások helyett tehermegosztással hidalta át, aminek keretén belül csökkentek a jövedelemadók, mind a kisvállalatok, mind a lakosság számára. Matolcsy szerint ez az adócsökkentés, az egykulcsos adórendszer bevezetése - amelyért ki kell állni - szignifikánsan járult hozzá a stabilitás eléréséhez. A csökkenő adóteher megnövelte a lakosság nettó jövedelmét, amelyet a magyar állam sikeresen csatornázott be az államadósság finanszírozásába. Ennek köszönhető, hogy a lakosság részaránya lényegesen magasabb lett a magyar adósság szerkezetében, ami elhozta a stabilitást. (mfor.hu szerk: szeptemberben már 7,1 százalék volt)
Matolcsy szerint ma minden makrogazdasági mutatónk egyensúlyban van, és abban is fog maradni, mivel egyértelműen megindult a növekedési fordulat. Így a magyar gazdaságpolitikának sikerült feloldani azt a több évtizedes dilemmát, hogy nem tudunk növekedni egyensúlyi pálya mentén.
Az Orbán-kormány által hozott lépéseket pedig egyre többen követik: bankadók, válságadók - sorolta Matolcsy - és a magány-nyugdíjrendszer létjogosultságát is egyre többen kérdőjelezik meg. (Tegnap a lengyel kormány szavazta meg a nyugdíjrendszer módosítását.)
A gazdaságpolitikai fordulat eredményeit követően pedig jöttek - a kamatvágások mellett - a monetáris unortodox lépések is, amelyek a Növekedési Hitelprogram keretében öltöttek testet. A program pedig példaértékű közös sikert hozott, egy szövetség sikerét, jelentette ki Matolcsy, így minden érintett félnek, aki ebben részt vett (vállalkozások, bankok), gratulált. A jegybank elnöke szerint GDP-arányosan egy ilyen mértékű sikeres hitelprogramra ilyen rövid idő alatt nem volt még példa. Nemcsak arról van szó, hogy a programmal a kis- és középvállalkozási szektornak segít külső források elérésében, amely lehetőség 2008 óta folyamatosan szűkült a szektor számára, de a teljes vállalati hitelállományának a zsugorodását is meg tudja állítani. Emellett élesedett a verseny a bankok között is, amely segíti a kis pénzintézetek is.
Matolcsy szerint az NHP a jövőben is folytatódni fog, amihez a jegybank mindenkitől várja a javaslatokat. A jegybankelnök víziója szerint ugyan a program keretében folyósított hitelek volumene csillapodni fog, de ennek az eszköznek a fenntartása a 2014 és 2020 közötti EU-s programokkal karöltve beruházás-központú növekedés irányába viheti a magyar gazdaságot.
mfor.hu
