Erős politikai bázis nélkül nem sikerült volna elérni azokat a gazdasági mutatókat, amelyek most jellemzik az országot, jelentette ki Matolcsy György jegybankelnök "Egyensúly és növekedés, Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon 2010- 2014" című könyvének bemutatóján. Matolcsy szerint az elmúlt évtizedekben még nem valósult meg olyan gazdaságpolitika Magyarországon, amelyben a növekedés és az egyensúly együtt járt volna. Ha a gazdasági növekedés megindult, akkor szignifikánsan romlottak az egyensúlyi mutatóink, ha pedig emiatt megszorítások jöttek, akkor azoknak nagyon komoly gazdasági növekedési áldozata volt.
A jegybankelnök szerint például a Bokros Lajos nevével fémjelzett 95-ös kiigazítás sem nevezhető sikeresnek, mivel a pénzügyi stabilitást a jövő kárára érte el, számos munkahelyet feláldozva. A növekedés terhére így megvalósított konszolidáció ezért csak átmeneti sikereket érhetett el a stabilitás területén.
Ezzel szemben a 2010-ben alakult kormány a pénzügyi egyensúlyt úgy szándékozta elérni, hogy egyáltalán nem akart gazdasági növekedési áldozatot hozni. Ezért a foglalkoztatás növekedését állította a középpontba. A 2010 óta folyamatosan bővülő foglalkoztatás pedig növelte a költségvetés bevételeit (mfor.hu szerk: lásd például az idei februári büdzsé adatokat), és növelte a háztartások pénzügyi vagyonát (mfor.hu szerk: 93 ezerrel lett vagyonosabb minden magyar 3 hónap alatt) is. A háztartási vagyonnövekmény pedig az államadósság belső finanszírozását tette lehetővé (mfor.hu szerk: Közel 1000 milliárdnyi megtakarítást adtunk évekre az államnak), amely a külső egyensúlyunkat javítja, hiszen az állam által kifizetett kamatjövedelmek országon belül maradnak. Ezek a folyamatok pedig lassan, de biztosan beindították a belső fogyasztást.
Matolcsy szerint tehát az egyensúly, a növekedés és a foglalkoztatás jelenti a siker 3 tényezőjét, emellett elengedhetetlen volt az új alkotmány és a „no IMF” célkitűzés. A jegybankelnök szerint a mostani gazdasági sikereket (3 százalék alatti hiány, szufficites külső mérleg, 3,5 százalékos GDP növekedés) az IMF-fel nem értük volna el. Az pedig, hogy az IMF-től meg tudtunk válni a politikai stabilitásnak, a kétharmados kormánytöbbségnek köszönhető.
A politikai stabilitás ugyanis megteremtette a strukturális reformok végigvitelének a lehetőségét. De a politikai stabilitás fenntartásához biztosítani kellett, hogy a háztartások jövedelme ne essen vissza drasztikusan, sőt a lehetőséghez képest nőjön, amelyet a fentebb már vázolt foglalkoztatás-bővülés biztosított. (A politikai stabilitás szükségességét európai viszonylatban 2014 januárjában az MNB Lámfalussy-konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta.)
Barcza: évi 0,5 százalék a magas adósság növekedési áldozata
Matolcsy György előadását követő kerekasztal-beszélgetésen Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy az 1970-es években is belelépünk már egy olyan adósságcsapdába, mint a múlt évtizedben. Akkor is devizában és változó, akkor alacsony kamatok mellett adósodott el az ország (az adósságráta hatszorosára nőtt néhány év alatt), majd amikor 79-ben megugrottak a kamatok, akkor olyan mértékűvé vált az adósságszolgálat, amit végülis egyedül nem is tudtunk megoldani. (mfor.hu szerk: az IMF-hez fordultunk segítségért). Barcza szerint egyébként a magas adósságrátánknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben évente 0,5 százalékos növekedési veszteséget voltunk kénytelenek elszenvedni.
Az adósság finanszírozásának átstrukturálását, vagyis a belső finanszírozás arányának növekedését Barcza is üdvözölte, aki szerint az alacsony kamatoknak köszönhetően évente 50-70 milliárd forinttal csökkenhet a büdzsé adósságterhe. Az ÁKK-vezére saját számításaira hagyatkozva úgy becsülte, hogy mintegy 600 milliárd forinttal csökkenhetett a lakosság éves adósságterhe is. Miközben a háztartásoknak 2010-ben még 1600 milliárd forintos éves terhet jelentett a hiteleik törlesztése, addig most már 1000 milliárd alatt járunk, legalábbis Barcza számításai szerint, mert mint hangsúlyozta, ilyen adatokat jelenleg sem az MNB, sem a KSH nem közöl.
A lakossági adósságteher csökkenése, illetve a reáljövedelmek növekedése tetten érhető a kiskereskedelmi adatokban is. Palotai Dániel, az MNB felelős ügyvezető igazgatója szerint a januári kiskereskedelmi adatok alapján akár 3 százalékos is lehet a GDP idei növekedése, de a jegybank hivatalos prognózisával meg kell várnunk a márciusi inflációs jelentés publikálását.
Mit lehetett volna másként, jobban?
Arra a kérdésre, hogy mit lehetett volna másként csinálni az elmúlt években Barcza György azt fejtette ki, hogy a gazdasági szereplők nehezen fogadtak el az állam aktív szerepvállalást. (mfor.hu szerk: értsd a szabályozói környezet gyakori változását) Számukra kényelmesebb egy passzív állami szerep, ugyanakkor Barcza szerint ez csak rövid távon igaz, mivel az évek alatt kialakuló, kezelhetetlenné váló adósságtömeg mindenki számára hatalmas veszteséggel járt volna.
Ugyan Barcza nem itt említette meg, de a beszélgetés során korábban jelezte, hogy a hitelminősítőket még mindig nem sikerült meggyőzni arról, hogy a magyar gazdaság túl van a nehezén. Szerintük ugyanis a mostani számok, folyamatok nem fenntarthatók.
mfor.hu
