Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában azt mondta, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el.
A sikerek nem önmagában a jegybank, hanem a magyar állam sikerei: Magyarország bizonyította, hogy lehet olyan állami intézményeket működtetni, amelyek szabályozzák a piacot, de levegőhöz is engedik a vállalkozásokat, segítik a növekedést és foglalkoztatást, de nem avatkoznak be olyan módon az üzleti életbe, amely gátolná annak önállóságát - mondta. A siker elérésében kiemelte a 2010-es kormányváltás utáni gazdasági fordulatot is.
Matolcsy György értékelése szerint az MNB 2015-ben is "konzervatív politikával, de kreatívan, innovatívan használta a jegybanki eszköztárat".
Emlékeztetett arra, 2015-ben 1,35 százalékra csökkent az alapkamat. Most 0,9 százalék,
"historikus mélypont" - mondta, megjegyezve, ez esetben a mélypont egy nagyon jó dolog.
Hozzátette: az alapkamat csökkentése miatt az összes hitelkamat kedvező, az államadósság finanszírozása pedig olcsóbbá vált.
A jegybankelnök szerint a 2015-ös siker egyik "legfőbb forrása" a növekedési hitelprogram, amelynek keretében mára 2600 milliárd forintot kaptak a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. A hitelprogram hatása a foglalkoztatásban és a GDP bővülésében is megjelent - részletezte.
Elmondta,
az alapkamat csökkenése és a növekedési hitelprogram mintegy másfél százalékkal növelte a magyar gazdaság növekedésének ütemét,
vagyis a jegybank - támogatva a kormány gazdaságpolitikáját - 2013 és 2015 között a GDP-növekedés felét adta.
Közölte, az alapkamat-csökkentés és a hitelprogram ahhoz is hozzájárult, hogy az államháztartás jelentősen jobb pozícióba kerüljön.
Ez azt jelenti - folytatta -, hogy 2013 és 2015 között 300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozása. Hozzátette: 2016-ban, egyetlen évben már több mint 300 milliárd forint maradt a költségvetésben, mert nem kellett adósságfinanszírozásra fordítani.
Szerinte az államadósság átárazódása miatt a megtakarítás 2020-ra elérheti a GDP két százalékát, mintegy 600 milliárd forintot.
Kitért arra is, 2015-ben önfinanszírozási programot indítottak, hogy a bankok ne az MNB-nél "parkoltassák" a pénzeket, hanem kezdjenek vele valami jobbat, például vásároljanak belőle állampapírt.
Matolcsy György azt mondta, ez is rendkívül sikeres program lett, elérték, hogy a korábbi nagyon magas szintről 2015 végére 31 százalékra csökkenjen a deviza aránya az államadósságban. Közölte, 2016 végén ez az arány 25 százalék volt, de tovább kell haladni az úton, és
10 százalékra kell csökkenteni az államadósságon belül a devizaarányt.
A jegybankelnök szólt arról is, hogy az MNB 2015-ben - 2002 után először - osztalékot fizetett a költségvetésnek. Mint mondta, már 2013-2014-ben is nyereséges volt a jegybank, de akkor eredménytartalékot halmoztak fel a monetáris politika biztonsága érdekében, 2015-ben rekordméretű, 95 milliárd forintos nyereséget értek el, amelyből 50 milliárd forintot fizettek be a büdzsébe.
A jegybanki alapítványoknak juttatott forrásokat kifogásoló ellenzéki bekiabálásra reagálva Matolcsy György rögzítette: az MNB "az összes programjával együtt 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is ezermilliárd forintot ad vissza Magyarországnak". A szocialisták által kinevezett jegybanki vezetésre utalva közölte, hogy az a vezetés körülbelül ennyit vitt el.
Az MNB elnöke szólt arról is, hogy a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re.
Abban az évben brókerbotrányoktól volt hangos Magyarország: először a Buda-Cash, majd a Hungária, majd a Quaestor nevű csalárd cég "dőlt be", mert a jegybank új vizsgálati módszerével megtalálta a 10-15 éve "felhalmozott trükköket", amelyek révén sok százmilliárdot vettek el az emberektől - mondta.
Matolcsy György szerint a csalók megtalálása jó hír, az árnyék azért vetül rá mégis, mert "a Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy sorozatba illeszkedik, egy forgatókönyvbe illeszkedik".
Úgy fogalmazott: ami történt,
"egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el".
Matolcsy György ezt úgy magyarázta, hogy az MNB megtalálta volna a csalárd brókercégeket, mert már ott voltak a cégeknél, de nem mindegy, mikor. Nem mindegy, hogy január-márciusban találták meg vagy májusban - mondta.
Szerinte azért találták meg 2015 elején, mert
"valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára". Hozzátette: ez a bankpánik be is következett: négy városban, négy órát tartott. Mondhatnánk, hogy nem sok, de sokkszerű volt az, hogy "egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, fel akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt"
- közölte.
Az MNB elnöke szerint a jegybank azonban úgy működött, hogy ez ne következhessen be.
Hangsúlyozta, 15 hónappal az MNB és a pénzügyi felügyelet integrációja után leleplezték a csalásokat, "a jegybank nem felelős, hanem a jegybank leplezte le a csalásokat".
MTI
