3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Azt mondja a jegybankelnök, hogy: "Mi leszünk a stabilizátorok, az őrzők, megóvjuk az országot a külső és belső támadásoktól."

//www.portfolio.hu/gazdasag/matolcsy_mi_leszunk_a_stabilizatorok_az_orzok.3.214790.html

Úgy látom a fenti cikkből is, hogy nem egyértelmű, hogy ez mire utal, pedig szerintem teljesen az. A 90-es, 2000-es évek jegybanki gyakorlatának vége. A csak a kamatszinttel/inflációval foglalkozó jegybank nem létezik többé, és nem csak itthon, hanem világszerte. A jegybankok - a kormányzatok kinyújtott kezeként, azokkal kooperálva és azoktól egyre kevésbé függetlenül - aktívan részt vesznek a gazdaságpolitika kialakításában. Akit érdekel, ez hogy néz ki, az tanulmányozhatja az 50-es, 60-as évek amerikai jegybanki működését, de az MNB utalásai is elég egyértelműek: a jegybanknak világos céljai vannak azzal kapcsolatban, hogy mekkora GDP-növekedés, mekkora beruházási ráta, mekkora hitelbővülés a kívánatos, mekkora legyen a banki kamatmarzs, profitabilitás és kockázatvállalás.

Amennyiben ezek a változók nem felelnek meg az MNB céljainak, akkor lépni fognak. Ha nem hiteleznek a bankok, akkor kitalálják az NHP-t, de ha (szerintük) túl sok lesz a hitelezés, akkor meg valami mást ötlenek ki majd, hogy ezt visszafogják. A banki kamatmarzsokat az MNB alacsonyan fogja tartani, egyrészt az állami bankok (takarékok, mkb, budapest) másrészt ha kell szabályozások segítségével. Úgy vélem, hogy nagyon naivnak kell lennie annak a bankvezetőnek, aki azt gondolja, hogy visszatérhetünk a 2000-es évek elejének gyengén szabályozott piacához, és annak a korszaknak a nyereségességéhez. Az MNB mindenbe bele fog szólni: ha kell maximum és minimum kamatokat szab meg á lá Regulation Q.

Sőt, a jegybank aktívan beavatkozhat a devizapiacon bármely irányba, az állampapírpiacon felléphet szereplőként, ha nem tetszenek neki a makrofolyamatok. Meg is fogja tenni, ha úgy érzi, szükséges.

Mi lesz ennek az eredménye? A bankok számára az, hogy profitabilitásuk alacsony lesz, 7-10% közötti ROE-nél magasabb elérése nehéz lesz, illetve az, hogy sokkal jobban meg lesz kötve a kezük. A lakosság és vállalatok számára az, hogy a jegybank fogja helyettük eldönteni, hogy mekkora hitelállománybővülés a kívánatos, és így időnként meglepően könnyű, máskor meglepően nehéz hitelfelvételi lehetőségekkel találkozhatnak az üzleti ciklus változása során. A galaxis őrzői a monetáris változók minden rezdülését figyelni fogják, és ha bármi nem tetszik nekik, beavatkoznak.

Szabályozással, nyomásgyakorlással, rendeletekkel, törvényekkel, sőt ha kell, alkotmánymódosítással is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!