A londoni gazdasági napilap terjedelmes elemzése szerint a költségvetési konszolidáció így is későn jött, négy évvel azután, hogy a magyar gazdaság 2003-ban megkapta a piacról az első riasztást, és a jegybanknak 12 százalékra kellett emelnie alapkamatát a befektetők megnyugtatására.
Tekintettel Magyarország korábban is magas költségvetési és folyómérleg-hiányaira, a magyar gazdaság újabb külső sokknak lehetett volna kitéve a jelenlegi piaci felfordulás során a konszolidációs csomag nélkül, így azonban meglehetősen jól vészeli a vihart. Veres János pénzügyminiszter azt mondta a lapnak, hogy a fő hatás a hitelköltségek 20-40 bázispontos emelkedése és az óvatosabb belső hitelkihelyezések formájában jelentkezett.
Hatalmas költségvetési sokk volt
A Financial Times csütörtöki melléklete szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő az EU történetének egyik legkeményebb költségvetési kiigazító programját léptette életbe, csak az idén több mint 3 százalékponttal csökkentve az államháztartási hiányt.
Barcza György, a K&H Bank főközgazdásza a lapnak azt mondta: "hatalmas költségvetési sokkról" van szó, hiszen Európában már 1 százalékos (GDP-arányos) kiigazítást is nagynak tartanak. Közgazdászok szerint azonban Gyurcsánynak nem volt sok választása, miután az egymást követő kormányok jelentős költségvetési hiányai tavaly a GDP-érték 9,2 százalékára duzzadtak, amely a legmagasabb volt az Európai Unióban.
Esztelenül költekezett a kormány
A kormányok újból és újból emelték a nyugdíjakat és a közszférabeli fizetéseket, ami a termelésnövekménynél sokkal nagyobb ütemű háztartási jövedelemnövekedést eredményezett. A 2006-tal zárult hét évben 43 százalékkal nőttek a reálkeresetek, áll a Financial Times csütörtöki elemzésében. A lap szerint a kihívások közé tartozik az állam gazdasági szerepének csökkentése. Magyarország a többi közép-európai országnál gyorsabban privatizálta az állami vállalati szektort, de a GDP-érték 48 százalékát elérő közkiadások aránya továbbra is "hatalmas".
A következő nagy probléma az alacsony foglalkoztatottság: a 6,4 millió munkaképes korú lakos közül mindössze 3,6 millió dolgozik. Mindemellett Magyarország súlyos szakképzettségi hiányokkal is küszködik: a Financial Times szerint a magyar lakosság felének semmiféle képesítése nincs; ez különösen a 45 év felettiekre vonatkozik.
Az elemzés szerint a magyar gazdaságot a termelékeny, külföldi vállalatok által dominált, exportorientált vállalatok és a "sokkal kevésbé termelékeny" hazai cégek osztják két részre. Az elemzés szerint a bérek emelkedésével Magyarországról is több állás vándorolhat még keletebbre, alacsonyabb bérű országokba, különös tekintettel arra, hogy az exportőrök az erős forintra is panaszkodnak.
