A közlemény szerint a pénzügyi stabilitási tanács döntése értelmében a szigorúbb szabályozás alapján a beszámítható források elvárt futamideje 1-ről 2 évre emelkedik, illetve a bankok által megvásárolt jelzáloglevelek részlegesen "nettósításra" kerülnek a rendelet szerint beszámítható forrásokkal szemben, ami a rendszerszintű, bankszektoron kívüli forrásbevonásra ösztönzi a piaci szereplőket.
További módosítás, hogy 2018 októberétől a lakás-takarékpénztárak által lejegyzett jelzáloglevelek valódi stabil forrásbevonásként vehetők figyelembe.
Az egyre élénkebb és fejlettebb jelzáloglevél-piac segítheti a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hiteltermékek elterjedésén és a kamatköltségek csökkenésén keresztül a lakossági lakáshitelek egészséges szerkezetű növekedését - írták. A következő másfél évben csaknem 600 milliárd forintnyi új jelzáloglevél-kibocsátás valósulhat meg a jegybank szerint.
A közlemény szerint az élénkülő lakáshitelezés miatt és a jelzálogbanki, illetve a refinanszírozási infrastruktúra kiépülését követően szükségessé válik a jmm-előírás szigorítása.
A 2015 júniusi, jmm-t szabályzó rendelet előírja, hogy a hazai hitelintézetek a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, stabil, jelzálogfedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. A szabályozás kihirdetése óta a piaci szereplők jelentős alkalmazkodást hajtottak végre, 2016 folyamán három új jelzálogbank alakult, 2016 őszén pedig az első új jelzáloglevél-kibocsátások is megtörténtek.
A MNB a módosuló rendelet kapcsán széles körben konzultált az érintettekkel, köztük a Magyar Bankszövetséggel és az Európai Központi Bankkal. A jegybanki rendelet szövege várhatóan 2016. december végén jelenik meg a Magyar Közlönyben - áll a közleményben.
MTI
