A nemzetközi tapasztalatok és az empirikus vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a jegybanki autonómia a stabil és alacsony infláció záloga – írja Bod Péter Ákos az elemzésben, amely laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Privátbankáron jelent meg. A központi bankok döntési szabadsága ugyanis megvédi a gazdaságot attól, hogy a kormányok a pillanatnyi választási érdekeik szerint manipulálják a pénzügypolitikát. Bár a fejlett világban a globális válságok óta megrepedt a teljes függetlenséget övező konszenzus, és Donald Trump nyomása alatt a Federal Reserve (Fed) autonómiája is politikai viták kereszttüzébe került, az Európai Központi Bank (EKB) konzervatív, kormányoktól távolságot tartó modellje továbbra is a pénz értékállóságának erős garanciája.
A magyar helyzet azonban egészen sajátos képet mutat. A hazai piacon az áprilisi kormányváltás óta látványos korrekció ment végbe: a kamatok és az állampapírhozamok jelentősen estek, az infláció pedig 2 százalék körüli szinten stabilizálódott. Miközben az országkockázat csökkenése és a megkezdett euróbevezetési folyamat bizakodásra ad okot, a múltból örökölt jegybanki problémák súlyos ballasztot jelentenek.
A jegybanktörvény eredetileg az árstabilitást és a fizetőeszköz értékállóságát jelöli meg az MNB legfőbb feladataként. Ehhez képest a 2013-as törvénymódosítások olyan kapukat nyitottak meg, amelyek révén a Matolcsy-féle vezetés unortodox, kvázi-fiskális és „árnyékkormányzati” tevékenységekbe kezdett – az egyetemi alapítványoktól kezdve a baráti cégek kötvényvásárlásáig.
Ennek a működésnek a strukturális problémája az volt, hogy miközben az államnak járó profitot hatalmas összegekben vitték ki a külső alapítványokba és azok vállalataiba, a gigantikus veszteségek az adófizetőket terhelik, amire nincs példa Európában.
A legnagyobb közvetlen kockázatot most az MNB jegyzett tőkét sokszorosan meghaladó vesztesége és az ebből fakadó súlyos tőkehiány jelenti. Mivel a költségvetésben jelenleg nincs forrás a tőkehiány azonnali és egyértelmű rendezésére, az a terv, hogy a jegybank a jövőbeli nyereségéből pótolja vissza a veszteséget, a távoli jövőbe tolja ki a megoldást. Bod Péter Ákos hangsúlyozza: a tőke rendezetlensége közvetlenül sérti a pénzügyi függetlenség elvét, így a makrogazdasági feltételek teljesítése mellett a jegybank jogi-intézményi rendszerének rendbetétele is elengedhetetlen feltétele lesz az eurózónához való csatlakozásnak.
