A Belügyminisztérium által üzemeltetett közfoglalkoztatási portálon megjelent dokumentum szerint országos átlagban egy közmunkás egyhavi költsége mindennel együtt 92 400 forintba került. Ez tartalmazza a munkabért és járulékait, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges eszközök, felszerelések árát is.
szerk.: 2015-ben összesen 175 milliárd forintot költött a kormány a közfoglalkoztatásra, melynek keretén belül közel 350 ezren voltak legalább egyszer, hosszabb-rövidebb ideig közfoglalkoztatottak, a súlyozott átlag pedig meghaladja a 208 ezer főt.
A 92 400 forintnak azonban csak a egy részét, 52 638 forintot kap meg az egyszeri közmunkás nettó bér gyanánt, így 43 438 forint esik a járulékokra és az egyebekre. Persze ez csak az országos átlag, vannak olyan közfoglalkoztatási formák (támogatási típusok), amelyek jóval költségesebb megoldást jelentenek.
A Belügyminisztérium összefoglalója szerint
- a hosszabb időtartamú foglalkoztatás a "legolcsóbb", itt az egy főre eső havi költség 82 700forint volt,
- az országos közfoglalkoztatási programokban egy személyre 96 500 forintot költöttek havonta,
- a kistérségi startmunka mintaprogramokban pedig 101 100 forint volt egy közmunkás költsége.
Vagyis utóbbi esetben a költség 53 százaléka, tehát majdnem fele volt az, amennyit a dolgozók megkaphatnak.
Azt, hogy a különféle programokban ennyire eltérőek a költségek, az igénybe vett eszközök nagyobb értéke és a jellemzően hosszabb foglalkoztatás magyarázza.
Igaz, ez csak részben állja meg a helyét, hiszen a mintaprogramokban tavaly átlagosan 7,3 hónapig dolgoztak a közmunkások, ellenben az országos közfoglalkoztatási programokban (ez a második legdrágább a fajlagos költség alapján) 7,8 hónapig, míg a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretén belül átlagosan 4,8 hónapig dolgozott egy-egy személy. Országos átlagban tehát tavaly 7,2 hónapig volt közmunkás egy munkanélküli, ami majdnem egy hónappal több a 2014-ben jellemzőnél. Akkor 6,3 hónap volt a közfoglalkoztatásban eltöltött átlagos idő.
Mit csinálnak?
A BM által közzétett összefoglalóból az is kiderül, hogy milyen munkakörökben dolgoztak tavaly a legtöbben. Noha támogatási formák szerint csoportokba vannak szedve a munkakörök, mivel több esetben is vannak megegyező feladatok, mi összesítettük az adatokat.
- Így a legtöbben az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású munkakörökben dolgoztak, ők 101 466-an voltak,
- 11 723-an egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak voltak,
- 9106-an általános irodai adminisztárori feladatokat láttak el,
- 8839-en mezőgazdasági segédmunkások lettek,
- 8728-an egyéb takarító és kisegítő munkát végeztek,
- 6162-en pedig kubikosok voltak.
A legtöbben egyébként költségvetési szervnél dolgoztak, a 208 127 ezer közmunkásnak 86,5 százaléka, 180 089-en, 7,9 százalék nonprofit szervezetnél volt közfoglalkoztatott, 11 538-an (5,5 százalék) pedig vállalkozásoknál dolgoztak.
mfor.hu
