Amikor azt gondoltam tavaly év végén-idén év elején, hogy az európai kötvényekben buborék alakult ki, és ez hamarosan kipukkad, akkor elsősorban a 2003-as japán/amerikai kötvénypiaci helyzet volt a mintám. Akkor (és ugyanígy 2014 végén-2015 elején is) ugyanaz volt a félelem: a fejlett világ (ez alkalommal különösen Európa) deflációs spirálba kerülése. Ezzel szemben a valóság az, hogy az elmúlt évtizedben a maginfláció nagyon stabil volt a G7-ben, nagyjából 1,5-2% között mozgott:
//moneymovesmarkets.com/journal/2015/3/4/g7-core-inflation-stable-close-to-10-year-average.html
Ezen a trenden egyébként a 2008-9-es Nagy Válság sem tudott lényegesen módosítani: nyilván maga a pénzügyi összeomlás deflációs hatásokat keltett, de a jegybankok elég keményen beleálltak, és mindent megtettek, hogy inflációt generáljanak. Ezek következtében maradt a(z inflációt tekintve) viszonylagos stabilitás. A nagy kérdés persze az, hogy mi fog most történni, amikor várhatóan Európa, USA, sőt Japán is növekedési pályára került? Lehet, hogy semmi, és ugyanaz a 1,5-2%-os (mag)infláció marad, mint eddig. De persze az is lehet, hogy a jegybankok egy kicsit "túltolták" az inflálást, lovak közé dobták a gyeplőt, és hirtelen lesz egy kis inflációs meglepetés. Az biztos, hogy amikor a német 10-éves állampapírok 0% körül voltak, akkor lehetetlen világot áraztak, most már ez nem annyira egyértelmű. Mivel az "átlagos" európai 10-éves kötvényhozam kb. 1,5% (szemben a pár hónappal ezelőtti mondjuk 0,6%-kal), ez azt jelenti, hogy a jövőbeni kamatpályára vonatkozó várakozások is sokat módosultak. A következő 10 év átlagára Európában a 1,5% nem annyira hihetetlen, tekintve, hogy valószínűleg a következő 1-2-3 évben még nulla lesz a kamatszint. Tehát az utána lévő 7 évre meg 2%-ra számítanak a piacok. Ez is kicsit kevésnek tűnik, de nem elképzelhetetlen.
A nagy kérdés persze az, hogy az egyre szűkülő német és amerikai munkaerőpiaci feszültségek okoznak-e valamiféle bérinflációt? Ha igen, akkor a Fed kamatot emel, de az ECB nehéz helyzetben lesz, hiszen egy ilyen esetben a németek követelni fogják a kamatemelést, míg a déli államok teljesen más fázisban vannak, és hosszú ideig tartó monetáris lazaságra lenne szükségük. Az európai QE-t minden bizonnyal idő előtt abbahagyják, viszont az az érzésem, hogy kamatemelésre még jó ideig nem vetemednek, félnek a hatásoktól.
2003-ban egyébként 1-1,5 %ponttal árazódott át a kötvénypiac (hozamban felfelé), ennek jó részét már 2015-ben is láttuk, tehát a mozgás nagyobb része valószínűleg megvolt, bár még vannak benne tartalékok, hiszen magas növekedést/ meglepően megugró inflációt mutató hírek még nem annyira jöttek ki.
Fontos azonban, hogy 2003-ban a kötvénypiaci hozamemelkedés elmúltával azonnal megindult a részvénypiaci rally. Most is hasonlóra számítanék.
