Az inflációs kilátások változása és hazánk kockázati megítélésének romlása miatt nem csökkentette tovább az alapkamatot hétfői ülésén az MNB Monetáris Tanácsa - hangoztt el a délutáni sajtótájékoztatón. A tanács tagjai megvitatták a legfrisebb inflációs jelentést is, mely szerint először 2012-ben csökkenhet majd 3 százalék alá a költségvetés hiánya.
Már növekedéssel kalkulálnak idén
A februári inflációs jelentéshez képest a legnagyobb változás, hogy az eddigi 0,2 százalékos visszaesés helyett már 0,9 százalékos növekedéssel számol az idei évre a jegybank. Ebben minden bizonnyal közrejátszott a vártnál jobb első negyedéves adat is.
2011-re nincs jelentős változás a növekedési kilátásokat tekintve, míg 2012-re 3,9 százalékos bővüléssel kalkulál a nemzeti bank. "Mindez azt jelenti, hogy rövidtávon kedvezőbben alakul a gazdaság teljesítménye a korábban vártnál, középtávon viszont nincs változás" - mondta a sajtótájékoztatón Simor András.
A vártnál erőteljesebb növekedés három tényezőnek tudható be: egyrészt a külső konjunktúra a vártnál kedvezőbben alakul, másrészt a korábban elhalasztott vásárlások miatt megindulhat a készletfeltöltés, harmadrészt pedig a lakossági fogyasztás is kedvezőbben alakulhat a korábban vártnál. Ugyanakkor a jegybank szakemberei szerint a belső fogyasztás majd csak 2011-ben járulhat hozzá érdemben a gazdaság növekedéséhez.
Az inflációs kilátások is változtak: a februári 4,4 százalék helyett most 4,9 százalékos pénzromlásra számítanak az idei évben, míg jövőre a korábban várt 2,3 százalék helyett 3 százalékos lehet az infláció. Az emelkedés elsődleges oka Simor szerint a forintban számolt olajár emelkedése, melyhez hozzájárulhat az euró utóbbi időszakban tapasztalt gyengélkedése a dollárral szemben.
Megint minket pécéztek ki
"Egy hónappal ezelőttig a görög válságnak nem volt hatása a magyar kockázati felárakra, ez az utóbbi hetekben megváltozott, a hozzánk hasonló országokhoz képest is jelentősen romlott a megítélésünk" - vázolta fel Simor. A külföldi befektetők jelentős pénzt vontak ki a magyar piacról, mind az állampapírpiacról, a részvénypiacról és az MNB kötvényállományukat is csökkentették - tette hozzá.
Ezt az állítását a jegybankelnök számokkal is alátámasztotta: az április végi 180 bázispontról 240 bázispontra nőtt a magyar CDS-felár, miközben például a román, horvát, vagy bolgár gazdaság esetében ugyanez csak nagyjából 20 bázisponttal emelkedett. Emellett az ötéves magyar kötvények hozamfelára majdnem 100 bázisponttal nőtt, miközben a cseh papírok esetében stagnálás volt megfigyelhető, a lengyel felár pedig 30 bázisponttal emelkedett.
Ezek alapján Simor szerint kijelenthető, hogy a kockázati megítélés romlása hazánkra is átterjedt, illetve relatív megítélésünk is romlott. "Ehhez hozzájárulhatott a választásokkal kapcsolatos bizonytalanság, illetve az új kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos kockázat. Abban bízunk, hogy ezek a kockázatok rövidesen el fognak tűnni a rendszerből" - mondta a nemzeti bank első embere.
2012-re mehet a maastrichti szint alá a hiány
A részletesen szerdán ismertetendő inflációs jelentésben a költségvetéssel kapcsolatgos előrejelzéseit is nyilvánosságra hozza majd a jegybank. Ezzel kapcsolatban Simor a hétfői sajtótájékoztatón elmondta: idén 4,3-4,5 százalékos lehet a deficit a tartalékok kezelésétől függően.
2011-re viszont javult a jegybank költségvetési prognózisa: 3,9 százalékos deficittel számolnak, míg 2012-ben 2,9 százalékos lehet a hiány, azaz a maastrichti kritériumokban rögzített 3 százalék alá mehet. "2010-re ez változatlan költségvetési politika mellett tartható, 2011-12-re pedig technikai feltételezéssel éltünk, azaz az új kormány politikája ezen még változtathat" - mondta Simor.
"Egyelőre nem igazán tudjuk, mi lesz majd a cél, amit a kormány kitűz maga elé, várjuk meg előbb a gazdasági tényfeltáró bizottság jerlentését. Ha a hiány magasabb lesz a korábban tervezettnél, akkor az sem mindegy, hogy az miből tevődik össze: jóléti intézkedésekből vagy egyszeri konszolidációból" - vélekedik a jegybank első embere.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
