A közteherviselés, az adó- és járulékrendszer radikális átalakítását sürgette Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, illetve a munkaadói szervezetek vezetői egy keddi sajtótájékoztatón, miután a gazdaságfejlesztési programról egyeztettek.
Hangsúlyozták: a foglalkoztatottak és a munkaadók terheit egyaránt enyhíteni kell. Ugyanakkor szükséges az előbbiek számának növelése is, hiszen ma a felnőtt lakosság alig több mint fele dolgozik.
A felek abban is egyetértettek, hogy szükség van a vállalkozásokat fojtogató bürokrácia csökkentésére is, hiszen ezzel jelentős összegeket lehetne megtakarítani. A miniszter hozzátette: a gazdaságfejlesztési program szerint megvizsgálnák, hogy milyen eszközökkel tudják előmozdítani a gazdasági fejlődést 2009-től, és ha szükséges, módosítják a pénzügyi kereteket is a vállalkozások fejlesztése érdekében.
A mélypont után csak fellendülés jöhet
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke közölte: évek óta nem volt olyan közel az álláspontjuk a kormánnyal arról, mint most, hogyan is áll a gazdaság. Mint mondta: Magyarország gazdasági fejlődése az első negyedévben elérte a mélypontját, ahonnan már csak felfele vezethet az út. Azonban nem mindegy, hogy milyen lesz ennek a növekedésnek a dinamikája, a cél, hogy elérjék a 4-5 százalékos növekedést.
Ahhoz, hogy a változtatás a makrogazdasági folyamatokra is hatással legyen, jelentős, 1400 milliárd forintos nagyságrendben kell hozzányúlni a rendszerhez, ami körülbelül a GDP 4 százalékát jelenti – hangsúlyozta. Szó esett arról is, hogy a kisvállalkozások részére egy beruházási hitel létrehozása szükséges.
Nem engednék el a rászorulók kezét
A munkaadók szerint a jövedékből élők számának a csökkentése és a munkából élők arányának növelése úgy lehetséges, ha megfelelő képzési programhoz juttatják őket, és létrehozott munkahelyeket biztosítanak nekik. Természetesen azoknak, akik nem önmaguk hibájából szorultak ki a munkaerőpiacról, továbbra sem szabad elengedni a kezét. Ugyanakkor azok, akik tudnak dolgozni, csak nem akarnak, szigorúbb feltételekkel kevesebb segélyt kell biztosítani.
Úgy vélték: ahhoz, hogy a munka becsületét helyre tudják állítani, változtatni kell a különböző, munkát érintő törvényeken is, mint a munkaügyi, munkavédelmi, foglalkoztatási törvény, és nem utolsó sorban a Munka Törvénykönyve. Hogy ezt megfelelően hajtsák végre, elengedhetetlenek a komoly szakmai viták – tették hozzá.
Nem lesz minimálbér?
Felmerült a minimális bér kérdése is, illetve hogy szükség van-e egyáltalán az intézmény fenntartására. Mint jelezték, jól körül kell járni, vajon jó-e, hogy nem különböztetik meg a munkapiaci elemet a segélytől azzal, hogy nem kell személyi jövedelemadót fizetni utána.
A munkaadók úgy vélték, nem elég az élő munkát terhelő járulékok középtávú, fokozatos mérséklése. Szerintük olyan nagy mértékű ma Magyarországon ezeknek a költsége, hogy szükség van egy egyszeri, nagyobb arányú csökkentésre is.
A munkaadók szerint vannak források
Azon újságírói kérdésre, hogy honnan kívánják előteremteni a pénzt a változtatásokhoz, a munkaadók elmondták: több forrás is rendelkezésre áll, például uniós összegek, de a bevételek és a kiadások átcsoportosításából, illetve a feketegazdaság kifehérítéséből is jelentős forrásokhoz lehet jutni.
Bajnai Gordon elmondta: az első félév folyamatainak ismeretében, júliusban lehet majd konkrét számokról beszélni, ugyanakkor az egyensúly megtartását továbbra is szem előtt kell tartani.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke a találkozóról távozva, újságírók előtt közölte: a gazdasági növekedés helyreállítására vonatkozó elképzeléseket jónak tartja, de nem biztos benne, hogy a kormányzó párt ortodox szárnya is támogatni fogja ezeket.
Kovács Zita
