Az Országgyűlés június 30-án fogadta el a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényt, amely szeptember elsejétől hatályos. Az eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő családok és a hitelezők érdekeinek összehangolásával, állami felügyelet mellett valósuljon meg az adósságok rendezése.
A rendelet szerint a környezettanulmány célja az adósságrendezésre irányuló kérelemben foglalt adatok és nyilatkozatok valóságtartalmának és teljességének megvizsgálása, az adós lakóingatlanának helyszíni megtekintésével. Az egyszerűsített környezettanulmányban rögzítik a változásokat a korábban készített környezettanulmány adataihoz képest.
A környezettanulmány elkészítésére a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve a törvényben megjelölt jegyzőt, illetve jegyzőket kéri fel, aki kijelöli a környezettanulmány előkészítéséért felelős személyt.
A környezettanulmány elkészítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely egyebek mellett tartalmazza a lakóingatlanban életvitelszerűen együtt élő személyek lakáshasználatának jogcímét, a lakáshasználók hozzátartozói minőségét, továbbá azt, hogy a lakáshasználat ellenérték fejében történik-e, az adós vagy a hozzátartozó eltartásra jogosult-e, és ennek ki a kötelezettje.
Jegyzőkönyvbe veszik az aktív korúak, továbbá a nem aktív korúak nevét, az utóbbiak közül a kiskorúak nevét, életkorát, továbbá azt, hogy az együtt élők között van-e fogyatékkal élő vagy súlyosan beteg személy. Regisztrálják azokat is, akik tanulás, munkavállalás vagy egyéb célból ideiglenesen más településen vagy külföldön tartózkodnak, de a lakcímadatok alapján az adós, adóstárs által tulajdonolt vagy lízingelt lakóingatlanban rendelkeznek lakóhellyel.
A vagyonleltár vizsgálatakor az adóst és az adóstársat nyilatkoztatni kell arról, hogy a vagyontárgyak hol találhatók, vannak-e külföldön fellelhető lakóingatlanok vagy más vagyontárgyak, azok kinek a birtokában vagy használatában vannak, és az említettek a használat fejében fizetnek-e ellenértéket.
Az adósnak a környezettanulmány elkészítéséhez vagyontípusonként összesítetten be kell mutatnia, mely vagyontárgyakat tüntetett fel az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint. Ha ezeknek a vagyontárgyaknak az összetétele vagy értéke vélhetően meghaladja a rendeletben megengedett mértéket, ezekre vonatkozóan külön egyeztetik az adatokat.
A környezettanulmányban a lakóingatlanra és annak használatára vonatkozóan egyebek mellett ismertetni kell a lakóingatlan jellegét, alapterületét, komfortfokozatát, műszaki állapotát, a lakószobák számát, alapterületét, burkolatának típusát, a lakószobákat használó személyek nevét, életkorát, a lakóingatlan általános jellemzőit (fekvés, építés éve, felújítás éve, közművekkel ellátottság), de tartalmazza a díszállatokat, kedvtelésből tartott állatokat és haszonállatokat is. Az adós a környezettanulmány elkészítéséhez köteles bemutatni azt is, hogy mely vagyontárgyakat használja rendszeresen egyéni vállalkozásához.
A rendelet szerint a környezettanulmány készítésekor az adósnak és az adóstársnak nyilatkozniuk kell arról, hogy öt éven belül kötöttek-e olyan jogügyletet, amelynek eredményeképpen 500 ezer forintnál magasabb értékű vagyon elidegenítésére került sor, és ennek során a bevételt hogyan használták fel. Nyilatkozni kötelesek továbbá az öt éven belüli olyan jogügyletekről, amelyek során más személy 500 ezer forintot meghaladó kötelezettségéért kezességet, óvadékot vagy zálogkötelezettséget vállaltak.
A környezettanulmány elkészítésének díja 5400 forint, az egyszerűsített környezettanulmány díja pedig 2700 forint.
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve a környezettanulmány díjának szabályozását, amely a kihirdetést követő 31. napon.
A magáncsőd lehetőségével azok a természetes személyek - ideértve az egyéni vállalkozókat és saját foglalkoztatásúakat is - élhetnek, akiknek legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, egy vagy több olyan, legalább 90 napja lejárt, de az adós által legalább 80 százalékban elismert hitelviszonyból eredő tartozása van, amely nem haladja meg az adós vagyonának kétszeresét.
Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat meg, ehhez nincs szükség a hitelezők jóváhagyására sem. Az adósságrendezési eljárást 2016. szeptember 30-ig csak azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek a lakhatásukra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére sor kerülhet.
MTI
