A július elején életbe lépett intézkedések miatt az infláció átmenetileg megugorhat az év második felében, ugyanakkor a gazdaságból már érkezhetnek pozitív jelek - vélekednek a TakarékBank szakemberei. Az elemzők szerint az év végére 8 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat a jelenlegi 9,5 százalékról.
Jön a javulás a második félévben
Éves szinten 6 százalék alatti receszióra számít a TakarékBank, mely szerint a második negyedévben még 6,7 százalékos lehetett a visszaesés, azonban az év második felében már mérséklődik a zuhanás, így éves szinten 5,9 százalékkal csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye. Ha beigazolódik a cég előrejelzése, akkor a GDP-visszaesés alulmúlhatja a kormány 6,5 százalékos prognózisát.
"Feltételezésünk szerint a válság mélypontját 2009 második negyedévében éri el az európai gazdaság (az euróövezet év/év visszaesése ekkor 5,2 százalék körül alakulhat), és negyedév/negyedév alapon az idei év második felétől már szerény növekedésre számítunk" - vélekednek az elemzők.
A szakemberek szerint jövőre már szerény mértékben, de nőhet a magyar gazdaság: 0,4 százalékos bővülést várnak.
Éves szinten az idei export 12,6, míg az import 14,8 százalékkal esik vissza, jövőre már mindkét mutató bővülhet 3,5, illetve 3,2 százalékos mértékben.
Kevesebbet érhet viszont a pénzünk
"A 2008 augusztusától kibontakozó dezinflációs folyamatot áprilisban a forint korábbi hónapokban bekövetkezett gyengülése akasztotta meg. Az idényjellegű élelmiszerek ára májusban felfelé, júniusban kissé lefelé változtatta az infláció mértékét" - olvasható az elemzésben. A 12 havi infláció a fenti tényezők hatására a márciusi 2,9-ről júniusra 3,7 százalékra emelkedett. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a maginfláció mértéke májusban is 3,1 százalék maradt, vagyis az infláció első féléves gyorsulásának nagy része átmeneti hatásokra vezethető vissza.
Júliusban az ÁFA és a jövedéki adók emelkedése önmagában közel 4 százalékponttal emelné az árszintet, azonban a gyenge kereslet miatt ez a hatás csak korlátozottan, 3 százalékpont körüli mértékben tud érvényesülni. Az inflációs nyomást csökkenti ugyanakkor a munkabérterhek enyhítése és a gázárak feltételezett csökkenése. Mindezek eredőjeként 2009 végére 7,3 százalékra várható az éves inflációs ráta, amelynek évi átlagos mértéke így kevéssel 5 százalék felett alakul majd. A kormányzati intézkedések egyszeri árnövelő hatása 2010 második felére kerül majd ki a bázisból, így a jövő év végére az infláció éves növekedési üteme 3,5 százalék alá mérséklődik majd.
A maginfláció fenti alakulása miatt az infláció átmeneti emelkedése nem teremt új helyzetet a jegybank számára: a forint árfolyamának stabilizálódása, az állampapírhozamok trendszerű csökkenése, és az egész kelet-közép-európai térség iránt növekvő befektetői bizalom végre lehetőséget teremt a jegybanki alapkamat fokozatos mérséklésére.
A mai napra várt 50 bázispontos csökkenést a következő hónapokban további hasonló lépések követhetik, év végére 8 százalék körüli irányadó kamatot eredményezve. Mindennek azonban továbbra is szigorú feltétele, hogy a külső és belső folyamatok nem fenyegetnek nagymértékű forintgyengüléssel - olvasható a hétfői közleményben.
A bankrendszer kockázataival kapcsolatban az elemzők kifejtették: a problémás banki adósok száma ugyan növekszik a rendelkezésre álló adatok és az anekdotikus információk szerint, ám arányuk, úgy tűnik, még viszonylag messze van a bankrendszer egésze számára kritikus mértéktől.
Tartható a 3,8 százalékos hiány
Az államháztartás az első félévben az előzetesen vártnál 30 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleggel zárt, alapvetően a központi költségvetés tervezettnél alacsonyabb hiányának köszönhetően. A jelenlegi ismeretek szerint az idei 3,9, illetve a 2010-es 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt az elemzés tarthatónak ítéli.
Az idei második félévben a 13. havi nyugdíj megszüntetése és a közszféra 13. havi juttatásainak megszüntetése miatt a tavalyinál kisebb kifizetésekkel lehet számolni. Ugyanakkor a recesszió mélyülése csökkenti a főbb adóbevételeket, és a foglalkoztatás visszaesésén keresztül visszafogja a társadalombiztosítás járulékbevételeit, illetve megemeli a munkanélküli ellátások összesített értékét
Az év hátralevő részében továbbra is arra számítunk, hogy a pénzügyi mérleget az adóssággeneráló nettó tőkebeáramlások dominálják. Ez, együtt jár azzal, hogy a gazdaság külföldi adósságállománya nő, s mivel euróban kifejezve 2009-ben a nominális GDP jelentősen csökken, a GDP-arányos adósság akár jelentősen is magasabb lehet az év végére. 2010-ben már kiegyensúlyozottabb finanszírozási szerkezetre számítunk, amennyiben a nem-adósságjellegű tőkebeáramlás részesedése nagyobb, az adósságjellegűé viszont kisebb lesz. Bár a finanszírozási helyzet alakulását 2010-ben sem látjuk kritikusnak, az IMF által nyújtott finanszírozás addigra már kifut, tehát fokozatosan újra át kell állni a gazdaság piaci szereplők által biztosított finanszírozására ahhoz, hogy a tartalékok szintje az elkövetkező két éves időszak folyamán végig megnyugtató maradjon.
