"Egyik sem tűnik logikátlannak" - mondta az mfor.hu kérdésére Barcza György, a K&H Bank elemzője az új kormány kiszivárgott terveiről. Ugyanakkor a szakember számára is voltak meglepetések a megszellőztetett tervek között: a nyugdíjpénztárak direkt államosítása például nehezen lenne kivitelezhető.
Egyelőre csak tervek
Hétfőn a Magyar Hírlap számolt be arról, hogy a kormány gazdasági akciótervében egykulcsos személyi jövedelemadó (szja), a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a minimálbér megadóztatása is szerepel. Emellett a hírek szerint Orbán Viktorék külön adót vetnének ki a bankokra, mely akár a profitjuk harmadát is elviheti.
Hivatalosan eddig csak az egykulcsos szja ötletét erősítették meg: a hét elején Varga Mihály a Bloomberg kérdésére 16, 19 vagy 20 százalékos adókulcsot tartott elképzelhetőnek. Kedd kora délután talán már tisztábban láthatunk: Orbán Viktor a parlament ülésén napirend előtt ismerteti majd az akcióterv részleteit.
A kormány egyébként a hétvégén Lovasberényben tartott háromnapos ülést, melyen áttekintették a gazdaság állapotát is. Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár szombaton úgy nyilatkozott, hogy a kabinet tartani akarja a 3,8 százalékos hiánycélt, ezért van szükség egy akcióterv kidolgozására.
Újra az állam osztja majd a nyugdíjat?
"Meglepő a magánnyugdíjpénztárak államosításának gondolata, de ez sem teljesen logikátlan" - mondta az mfor.hu kérdésére Barcza György. "Európában Magyarország és Lengyelország sajátos helyzetben van, máshol ugyanis jóval kisebb a magánpillér szerepe a nyugdíjrendszeren belül. Ez pedig jókora költségvetési hiányt és államadósságot generál, ezért nem lenne rossz eszköz a pénztárak vagyonával csökkenteni a hiányt" - tette hozzá a K&H Bank elemzője.
Azt a szakember is elismeri, hogy a pénztárak direkt államosítása alkotmányossági aggályokat is felvetne, ugyanakkor az állami rendszerbe való visszalépés biztosításával elérhetné célját a kormány. "Emellett van egy számviteli lehetőség is: ha sikerülne elfogadtatni az Unióval, hogy a pénztárakat beépítsük a költségvetésbe, akkor a vagyonuk csökkenthetné a hiányt" - emelte ki Barcza.
A nyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség viszont hétfőn kiadott közleménye szerint határozottan elítéli a magánnyugdíjpénztárak „államosításával” kapcsolatban felröppent kormányzati elképzeléseket. Álláspontjuk szerint a gazdasági válság okozta problémákat nem a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak rovására kellene rendezni.
Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára kijelentette: egyre több jel mutat arra, hogy az új kormány a magánnyugdíjpénztári tagok számláján felhalmozódó 2700 milliárd forintos vagyont az államháztartási hiány csökkentésére fordítaná, azaz már most „elköltené”. Ez súlyosan veszélyezteti az évek óta takarékoskodó, közel hárommillió aktív magánnyugdíjpénztári tag érdekeit.
Egykulcsos adó: eddig mindenhol bejött
"Az egykulcsos személyi jövedelemadó elsősorban az adóelkerülés, a gazdaság fehérítése miatt lehet jó eszköz, eddig mindenhol pozitív tapasztalatok voltak ezzel kapcsolatban. Még egyetlen ország sem táncolt vissza, amelyik korábban bevezette ezt a rendszert" - vázolta fel kérdésünkre Barcza György. A K&H Bank szakembere szerint egy családi adókedvezménnyel kombinálva akár kimondottan sikeres is lehet Magyarországon egy ilyen adórendszer.
A pozitívumok ellenére az elemzőt is meglepte, hogy a Fidesz most újra elővette az egykulcsos szja ötletét, ugyanis ez az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult. Néhány éve a régió országai sorra vezették be a hasonló adóreformokat, azonban most a választási kampányban már egyik párt sem vállalta fel nyíltan az egykulcsos adó bevezetését.
A minimálbér adómentességének eltörése szintén nem új javaslat: az utóbbi években több szakember is kifejtette, hogy a szocialista kormányok egyik legnagyobb hibája az volt, hogy 2002-ben adómentesség tették a minimálbért. Tavaly novemberben az mfor.hu-nak adott interjújában László Csaba akkori pénzügyminiszter is ezt nevezte a korszak legnagyobb baklövésének. Jelenleg Magyarországon mintegy másfél millió ember erre a minimális jövedelemre van bejelentve, Barcza György szerint azonban a kormány jogosan feltételezi, hogy többségük kap egyéb fekete jövedelmet mellette.
"Az adójóváírás eltörlésével elképzelhető, hogy a jövőben a minimálbér után is kell majd adót fizetni. A hírek szerint ezt családi adókedvezménnyel kompenzálná a kormány, azaz azok járnának rosszul, akik alacsony jövedelem mellett nem nevelnek gyermeket" - vázolta fel a K&H Bank elemzője.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
