A Roland Berger nemzetközi tanácsadó cég vizsgálata szerint a volt NDK területének gazdasági teljesítménye a rendszerváltás idején a nyugati országrész teljesítményének alig egyharmadát érte el, de 2005-ben az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) már a nyugaton mért érték 78 százalékát tette ki. A felzárkózást azonban lassú leszakadás követte, jelenleg a keleten előállított GDP a nyugatinak csupán a 67,1 százaléka, és ez az érték évek óta nem változik.
A volt NDK a termelékenységében is lemaradt, a nyugati tartományokban munkaóránként átlagosan 46,4 euró értéket állít elő egy-egy munkavállaló, míg keleten csak 32,6 eurót. A foglalkoztatási ráta nyugaton 2005 óta 6 százalékkal nőtt, míg keleten 3,6 százalékkal csökkent, a háztartások elkölthető jövedelme pedig keleten a nyugati háztartások jövedelmének 80 százalékát teszi ki. A kezdeti lendület csökkenését jelzi a GDP-arányos beruházási ráta alakulása is, a mutató a volt NDK-ban a rendszerváltást követő években egészen 45 százalékig szökött fel, jelenleg viszont csupán 20 százalékon áll, aminek következtében sok keletnémet cég tőkeszegény.
A keleti Türingia tartományi kormány megrendelésére készített elemzés szerint a volt NDK felzárkóztatására legkevesebb 1,4 ezer milliárd eurót fordítottak, a stratégia viszont elhibázott volt. Mindenekelőtt az infrastruktúra modernizálására koncentráltak, így keleten sokhelyütt például jobbak az utak és fejlettebbek a távközlési szolgáltatások, mint nyugaton, a városközpontokat pedig szinte az utolsó házig felújították. Az ipar viszont nemigen fejlődött, egy-egy úgynevezett zászlóshajó projekten - mint például a Porsche és a BMW lipcsei gyárán - kívül alig épültek modern üzemek. A keletnémet ipar gyengeségét mutatja egyebek között az is, hogy a frankfurti tőzsdén jegyzett legnagyobb német cégek DAX-30 indexében egy olyan vállalat sincs, amelynek a volt NDK-ban van a központja.
A Roland Berger szakértői szerint a felzárkózási folyamatot célzottabb fejlesztéssel lehet előmozdítani. Mindenekelőtt a nemzetközileg versenyképes termékek előállítását célzó innovációt, a kutatás-fejlesztést kell támogatni, és elő kell segíteni az úgynevezett klaszteresedést, a tudomány és az ipar, illetve a gyártók és beszállítók mind szorosabb együttműködését, a tőkehiányt pedig további 1 ezer milliárd euró fejlesztési forrás keletre csoportosításával kellene enyhíteni. A felzárkózás azonban így sem lesz sokkal gyorsabb, legkorábban 2030-ra fejeződhet be - áll a német sajtóban kedden ismertetett elemzésben.
MTI
