7p

Egyre nagyobb problémát jelentenek a múzeumok számára a figyelmetlen látogatók, akik néhány gondosan beállított kép vagy mém kedvéért – kis túlzással – gyakorlatilag mindenen képesek átgázolni. 

Idén júniusban több szerencsétlen – ám nem szándékos – múzeumi rongálásról is beszámolt a világsajtó. A firenzei Uffizi képtárban például Anton Domenico Gabbiani 1712-ben készült festménye sérült meg. Az I. Ferdinánd toszkánai nagyherceget ábrázoló portrénak egy turista esett neki háttal, amikor megpróbálta minél előnyösebb helyzetből fotózni magát – és a képet. A galéria szerint a festményben nem keletkezett komoly kár, de az eset ismételten felhívta a figyelmet a tömegturizmus és a még mindig tomboló szelfikorszak műtárgyak állapotát is esetlegesen veszélyeztető hozadékaira. Arra, hogy a látogatók többsége a múzeumokban is ipari mennyiségben gyártja a közösségi oldalakra szánt fotókat és mémeket, nem törődve azzal, hogy a művelet közben akadályoz másokat vagy túl közel merészkedik a kiállítási tárgyakhoz. Ezért az Uffizi a látogatók viselkedésére vonatkozóan korlátozásokat helyezett kilátásba. 

Nem véletlenül írják ki, hogy tilos a műtárgyakhoz érni …

Pillanatok alatt körbejárt a neten az a felvétel, amit a veronai Palazzo Maffeiben működő múzeum kamerája rögzített egy férfiről, aki a minél menőbb és hitelesebb fotó kedvéért ráült az egyik kiállítási tárgyra. Történetesen egy Vincent van Gogh-festmény ihlette Swarovski kristályokkal kirakott székre. A videón jól látszik, hogy a képet készítő nő és a pózoló férfi kivárta, míg a biztonsági őrök elhagyják a termet, és csak utána „léptek akcióba”. Miután szembesültek vele, hogy Nicola Bolla olasz művész alkotása nem bírta el a férfi súlyát és lábai összeroppantak, gyorsan elhagyták a helyszínt. 

Az esetről részletesen beszámoló New York Times szerint a múzeum vezetősége ugyan kapcsolatba lépett a rendőrséggel a rongálás miatt, de a történteket balesetnek tekintették. Vanessa Carlon, a veronai múzeum lapnak nyilatkozó vezetője úgy vélte, hogy nem a figyelmetlenségből okozott kár volt a legaggasztóbb, hanem az, hogy a látogatók olykor milyen messzire képesek elmenni egy-egy emlékezetes fotó kedvéért. A műtárgy helyreállítása egyébként – amit a múzeum fizetett – hetekig tartott, értéke pedig a sérülés miatt jelentősen csökkent. 

Kordonnal tartják távol a látogatókat a Louvre-ban a Mona Lisától
Kordonnal tartják távol a látogatókat a Louvre-ban a Mona Lisától
Fotó: Depositphotos

Egy éve arról az izraeli kisfiúról cikkezett a sajtó, aki a haifai Hecht Múzeumban összetört egy becslések szerint nagyjából 3500 éves bronzkori agyagedényt. A négyéves gyerek édesanyját az AP hírügynökség idézte: a nő elmondta, hogy csak pár másodpercre tévesztették szem elől a fiút, a következő pillanatban pedig már csak a nagy csattanást hallották. A gyerek kíváncsi volt, és szerette volna megnézni, mi van az edényben, ami felborult. Az eset után pár nappal a család visszatért a múzeumba, ahol bocsánatkérés gyanánt a kisfiú a saját agyagvázáját ajándékozta oda az összetört műalkotásért „cserébe”. 

Szintén nagy nemzetközi visszhangot keltett Jeff Koons amerikai művész egyik ikonikus szobrának megsemmisítése. A 2023-as Miami Art Wynwood kortárs művészeti vásáron egy gyűjtő belerúgott a 42 ezer dollár – mai árfolyamon körülbelül 14 millió forint – értékű Dog Ballons című alkotás talapzatába. A kék lufikutyát ábrázoló porcelán a földre esett és ripityára tört.

A szobrot kiállító galéria vezetője a CNN-nek úgy nyilatkozott: a gyűjtő az eseményt megnyitó koktélpartin a tömegben nyomulva véletlenül taszította meg az állványt. Mint mondta: szívszorító végignézni egy értékes és egyedi alkotás pusztulását, de néha előfordul ilyen; ezért biztosítják a kiállított tárgyakat. A kék „lufikutya” egyike volt Koons 799 hasonló témájú alkotásának. 

Mi a helyzet itthon?

Több fővárosi múzeumot is megkérdeztünk, hogy az elmúlt években történt-e náluk hasonló, nem szándékos látogatói rongálás. A Szépművészeti Múzeum lapunknak küldött válaszában megerősítette, hogy noha nagy hangsúlyt fektetnek a kiállításokon látható műtárgyak védelmére – és ez különösen igaz az időszaki kiállításokra, ahol gyakran milliárdos biztosítási összegű műtárgyakat lehet megnézni –, nagyon ritkán előfordulnak balesetek. 2022 nyarán például a Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlaton az egyik látogató táskájából a rosszul lezárt üdítős palackból a falra és egy festmény keretére fröccsent a folyadék. Káresemény szerencsére nem történt, a folyadékot könnyen eltávolították a múzeum szakemberei.

Ugyanakkor – mint írták – szándékos vagy figyelmetlenségből adódó károkozás esetén is a rongálót terhelné a műtárgy helyreállítási, restaurálási költsége. „A szigorú látogatási és műtárgyvédelmi szabályok betartásáról a képzett teremőrők és a biztonsági szolgálat mellett a korszerű biztonsági rendszer gondoskodik. A szabályzat többek kötött előírja a kiállítótérbe bevihető táskák méretét és a műtárgyaktól tartandó távolságot is” – közölte a Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztálya. 

Ki a hibás és fizeti meg az okozott kárt? 

A Museums Association témával foglalkozó írásában éppen azt a kérdést fejtegette, ami ilyen esetben elsőként felmerül: hogy a múzeum vagy a látogató hibája, illetve felelőssége, ha egy kiállított műtárgy figyelmetlenségből megsérül; és persze kit terhel a helyreállítás költsége. A szervezet szerint a kép meglehetősen árnyalt. Egyrészt persze számít a látogatók szabálykövető magatartása és figyelme – ez lenne az alap a múzeumba lépve –, ám az sem mindegy, hogy milyen körülmények között tekinthetők meg a tárlatok. A sérült Ferdinando I de' Medici-portré esetében például már korábban felmerült a tény, hogy a látogatók távoltartására felhúzott emelvény balesetveszélyes. Aki ugyanis a képre koncentrál, és a gyéren kivilágított teremben nem néz a lába elé, könnyen megbotlik benne. Így történt ez a festmény felé háttal közeleledő, azt megrongáló turista esetében is.

Nicola Bolla Swarovski kristályokkal díszített széke is csak egy alacsony emelvényre került – igaz, a múzeum egy táblán jelezte, hogy tilos ráülni. Ám ha kordonnal kerítették volna el, lényegesen kisebb lett volna az esélye annak, hogy valaki ráül – érvelt a LinkedIn-en folyó szakmai vitában Rachel Mackay, a londoni Hampton Court Palace (angol királyi palota) vezetője.

Véleménye szerint fontos, hogy a látogatók tisztában legyenek vele, mi az, amit a kiállítótérben megtehetnek, és mi az, amit nem. Erre viszont minden esetben a múzeumoknak kell felhívniuk a figyelmet, mégpedig érthetően és világosan. 

Jeff Koons léggömb kutyára hajazó szobra Velencében. Egy a 799-ből
Jeff Koons léggömb kutyára hajazó szobra Velencében. Egy a 799-ből
Fotó: Depositphotos

Műtárgybiztosítás: nem luxus, hanem elengedhetetlen feltétel

A múzeumi műtárgybiztosítás speciális, all-risk típusú, úgynevezett „szögtől-szögig” biztosítás, ami mindenféle – a műtárgyat a kölcsönzése pillanatától egészen az eredeti helyszínre szállításáig – sérülésre és megrongálódásra kiterjed, ahogy a megsemmisülésre, lopásra és a műtárgy elvesztésére is. A biztosítási díj összege több tényezőtől függ, beleértve a műtárgy értékét, törékenységét és egyediségét. 

A Szépművészeti Múzeum 2006-os Van Gogh-kiállítása például biztosítási szempontból is kiemelkedőnek számított – és számít ma is a 155 milliárd forintos, állami garanciát igénylő biztosítási értékével. A Van Gogh életművét bemutató 77 festményt, rajzot és grafikát olyan világhírű múzeumok adták kölcsön, mint a washingtoni National Gallery of Art, a New York-i Metropolitan Múzeum, az amszterdami Van Gogh Múzeum és a párizsi Musée D'Orsay.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!