Az államháztartás központi alrendszere 80,2 milliárd forintos szufficittel zárt júliusban, ezen belül a központi költségvetés 49,7 milliárdos plusszal zárt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 22,3 milliárdos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 8,2 milliárd forintos szufficittel zártak. Tavaly júliusban a hiány 459,9 milliárd forint volt, mely nagyrészt annak az egyszeri tételnek volt köszönhető, hogy ebben a hónapban számoltuk el a Mol-részvénycsomag árát.
Július végén a büdzsé idei hiánya 437,5 milliárd forint volt, ez a teljes éves előirányzat 75,9 százalékát jelentette. Tavaly ilyenkor 1494,5 milliárd forinton állt a deficit, ami 86,2 százaléka volt a teljes 2011-es hiánynak. Az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis azonos bázisú 2011. évi és 2012. évi központi alrendszerű időarányos hiányok esetében az idei évi 56,7 százalékos mérték jóval kedvezőbb lett a tavalyi 81,8 százaléknál.
A központi költségvetés július havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 64 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. Az adóbevételek esetében a jövedéki adó, a személyi jövedelemadó és az illetékbevételek haladták meg a tavalyi összeget. Ezen túlmenően a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és a kamatbevételek is nagyobb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A központi költségvetés július havi kiadásai közel 446 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A tavalyi évtől való eltérést alapvetően az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál a 2011. július hónapjában a Mol-pakett vásárlásra kifizetett jelentős összeg okozta. A kiadások esetében a tavalyi évtől alacsonyabb összegben teljesültek a fogyasztói árkiegészítések, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a kezességérvényesítések is. A központi költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bevételei és kiadásai - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.
A kamatkiadások 2012 júliusában 63,4 milliárd forintot tettek ki, 2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 10,7 milliárd forintos szintet értek el, 2,8 milliárddal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadások (52,7 milliárd forint) összességében 4,8 milliárd forinttal lettek alacsonyabbak, mint az előző évben.
A társadalombiztosítási alapok 2012. július havi 22,3 milliárd forintos többlete a Nyugdíjbiztosítási Alap 9,1 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 13,2 milliárd forintos szufficitjéből tevődik össze. 2011. július hónapjában az Alapok együttes hiánya 23,7 milliárd forintot tett ki. A tavalyi évnél kedvezőbb egyenleg alakulásában kiemelt szerepet játszanak a magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételek, valamint az egészségügyi hozzájárulások. Növelte a bevételeket az a tény is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között kerültek elszámolásra a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételek is. A két év összehasonlításánál meg kell még említeni, hogy idén július hónapban a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, míg 2011-ben nem kapott támogatást. A kieső költségvetési támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta 2011 második félévében.
Az elkülönített állami pénzalapok július havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok bevételei 10,1 milliárd forinttal alacsonyabb, kiadásai pedig 5,6 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A bevételek esetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevétele tavalyi évben az akkor még hatályos előlegfizetési szabály miatt volt magasabb. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadása teljesült magasabb összegben az előző év azonos hónapjához képest. Ennek oka az, hogy ez évben a Start-munkaprogram (a Kormány munkahelynövelő törekvéseivel összhangban) jelentősebb tételt képvisel az Alapon belül, ezt tükrözi a július havi 11,8 milliárd forintos kifizetés is a tavalyi 5,7 milliárd forintos kifizetéssel szemben. Ezen felül a Bethlen Gábor Alap kiadásai is magasabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjához képest.
Az államháztartás központi alrendszerének július végi főbb pénzforgalmi adatai a következők:
mfor.hu
