Ugyancsak tévesnek nevezte a professzor azt, hogy az unió és az eurózóna válsága okozta a magyar gazdaság válságát, mert egyrészt a Magyarország nem tagja az eurózónának, másrészt az ország évek óta az uniós átlag alatt teljesít.
A mai kormány unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikáját neokonzervatívnak minősített Mellár Tamás. Ezt mutatja szerinte például, hogy az egykulcsos jövedelemadóval növelte a jövedelmi egyenlőtlenségeket, miközben az adócsökkentés nem hozta magával a kereslet bővülését. A magyar válság strukturális jellegű, ez pedig nem kezelhető sem monetáris, sem fiskális politikával - mondta.
Kifejtette, a kormányzati kiadás növelése és az olcsó hitel nem lesz hatásos. A gazdaság egyik szegmensében versenyképes, zömében nemzetközi cégek, míg a másikban hazai tulajdonban lévő és zömmel versenyképtelen cégek tevékenykednek. Az előbbieket különadóval bünteti a kormány, az utóbbiak hiába kapnak olcsó hitelt, csak a versenyképességüket konzerválják, anélkül, hogy érdemben növelnék a munkahelyek számát. Azt kellene elérni, hogy a magyar tulajdonú cégek hozzáadott értéket adjanak azokhoz az exporttermékekhez, amelyeket a multi cégek állítanak elő - mondta a kutató. A magyar gazdaság 30-40 éve vergődik ebben a csapdában, de máig nem sikerült kitörni belőle - hangsúlyozta.
Mellár Tamás kifejtette: a rendszerváltáskor 62-65 százalékos GDP-arányos adóssága volt az országnak, jelenleg az adósság 80 százalékos, de közben - a privatizációval - az ország felélte az állami vagyon 80-85 százalékát. A mostani kormány sem tudott csökkenteni érdemben a hiányon, miközben felélte a 3 ezer milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyon nagy részét. "Magyarország a permanens vagyonfelélés stádiumában leledzik" - vélte Mellár Tamás. A professzor kitért arra is, hogy miközben 1969 és 1989 között a gazdaság éves átlagban 3 százalékkal növekedett, addig azóta 1 százalék az átlag. Ma már a többi visegrádi ország is megelőzte Magyarországot, amely továbbra is az EU átlag 60 százalékán áll.
Hiányzik a nagy elosztó rendszerek - nyugdíj, felsőoktatás, egészségügy - reformja is. Felesleges 40 helyen képezni közgazdászt, miközben a fűnyíróelven működő megszorítás a legjobb intézményekből küldi nyugdíjba a kvalifikált oktatókat. Nem a szellemi tőke hiányzik a reformok kidolgozásához, hanem a társadalmi körülmények olyanok, hogy megakadályozzák azt - hangsúlyozta az előadó.
A kitörési pontokhoz érve hármat említett a professzor. A mezőgazdaságban termelési láncokat kell létrehozni, amelyek az alapanyagból készterméket hoznak létre. Az alapanyag termelésbe sok kis gazdaság kapcsolódhat be, munkát adva a vidéki népességnek. Jelenleg a nagybirtokokon kukoricát és búzát termel modern technológiával néhány ember, és ez az alapanyag hagyja el exportként az országot. A másik két kitörési pont lehet a helyi zöld erőművekben előállított megújuló energia, illetve a technikai-technológiai réseket kihasználó kutatás-fejlesztés.
Végül a vélhetően hamarosan megszűnő túlzott deficit eljárásról szólva kiemelte: a 3 százalék alatti hiányt úgy érte el a gazdaságpolitika, hogy felszámolta a következő évek növekedési lehetőségét. Egyúttal nagy lesz a csábítás a gazdaság élénkítésére, amihez forrásként ott van az MNB devizatartaléka, illetve az államháztartás finanszírozásához is hozzájárulhat a jegybank azzal, hogy a másodlagos piacon állampapírokat vásárol. Ez a gazdaságélénkítés átmenetileg 1-2 százalékos növekedést hozhat, azonban nem gyógyítja a strukturális bajt, sőt a versenyképtelen cégek segítése növeli az importot, ami az infláció növekedésével és a forint gyengülésével járhat - mondta. A kormánynak előnyös az infláció, mivel csökkenti az adósságot - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva az előadó így jellemezte a jövő évi választások után várható helyzetet: ha a jelenlegi kormány marad, a külföldi tőke elkezdi elhagyni az országot, ha új kormány jön, az béna kacsa lesz.
MTI
