Szép lassan összeállhat a csomag
Egyelőre csak informális tárgyalások történtek Fellegi Tamás és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői között, így nem tudhatjuk, mit vállal Magyarország cserébe az újabb hitelcsomagért. Egyelőre annyi tűnik valószínűnek, hogy újabb készenléti hitelt kapunk majd a szervezettől, melynek összege 15-20 milliárd euró lehet, ez utóbbi számot már kormányzati nyilatkozatokban is többször említették.
A megegyezésre valószínűleg márciusig várni kell, így véglegesen csak akkor tudhatjuk meg, hogy mit kell teljesítenünk az IMF pénzéért cserébe. Azonban a Valutaalap szerdán adta ki éves országjelentését hazánkról, amiből következtetni lehet az esetleges csomag elemeire. Az IMF-stáb úgy látja, hogy egy olyan adórendszeri és kiadási oldali intézkedéscsomagra van szükség, amely összhangban van az adósság fenntarthatóságával, de egyúttal nem feltétlenül ássa alá az ország gazdasági növekedési kilátásait és nem fokozza annak sérülékenységét. A problémák rendszerszintű megközelítése emiatt kiterjedhet az egykulcsos adórendszer felülvizsgálatára, a kivetett válságadók mértékének csökkentésére, az alanyi jogon járó transzferek átgondolására, a közszféra létszámának racionalizálására (különösen az önkormányzati szinten), továbbá a tömegközlekedési vállalatok adósságának átszervezésére - olvasható a dokumentumban.
Egykulcsos adó: tulajdonképpen most sem egykulcsos
Ha az IMF valóban a fenti feltételeket támasztja a hitelért cserébe, akkor a kormányt a legérzékenyebben az egykulcsos adó felülvizsgálata érintheti, hiszen egy visszatáncolás komoly politikai arcvesztéssel járhatna, ugyanis eddig rendre sikertörténetként állították be az egykulcsos adót. Korábban egyébként a Bloomberg is úgy értesült, hogy a Valutaalapnak nem tetszik a magyar személyi jövedelemadó-rendszer, míg a TV2 információi szerint csak akkor maradhatna az egykulcsos szja, ha a mostani 16 százalékról 19-re emelnék a kulcsot.
Az adó kérdése azért is érdekes, mert tulajdonképpen most sem egykulcsos a személyi jövedelemadó, csak "papíron", hiszen bruttó 202 ezer forintos havi fizetés alatt törölték csak el a szuperbruttót januártól. Vagyis a jelenlegi rendszer egy "kvázi egykulcsos", hiszen gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy bruttó 202 ezer forint felett 20,32 százalékos a kulcs, mivel a bruttó bér 127 százaléka képezi az adóalapot.
Ugyanakkor ezzel nem igazán védekezhet a kormány a Valutaalap előtt, hiszen egyrészt az Alaptörvényben rögzítették az egykulcsos személyi jövedelemadót, másrészt pedig 2013-tól a szuperbruttósítás teljes kivezetésével ténylegesen egykulcsos lesz az szja.
Az új adórendszerre való átállás egyébként nagyságrendileg 400 milliárd forintot vett ki az állam zsebéből, és hagyott az embereknél. (Ebből mintegy 150 milliárd forint a családi kedvezmény bevezetésének volt köszönhető). Az azonban már korábban bebizonyosodott, hogy a 16 százalékos kulccsal elsősorban az átlag felett keresők jártak jól. Ha a költségvetés adóbevételeit vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy a 2010-es 1767,9 milliárd forint után tavaly 1382,8 milliárd folyt be személyi jövedelemadóból. Ebből a szempontból a "csúcsév" 2008-ban volt, amikor hajszál híján 2000 milliárd volt a bevétele az államnak.
Mit jelenthet a transzferek átgondolása?
A válságadók mértékének csökkentése nem jelentene komoly csapást a kormány számára, hiszen a bankadóból például a jelenlegi 190 milliárd forintos összeg fele van csak betervezve 2013-tól. Kérdés, hogy ez elég lesz-e az IMF-nek, hiszen a magyarországi bankok rendre arra panaszkodtak, hogy az itthoni bankadó az Európában szokásosnak nagyságrendileg a tízszerese.
Az alanyi jogon járó transzferek átgondolása a legnagyobb kérdés, ugyanis ezen a területen eddig nem voltak tervei a kormánynak. Hacsak nem vesszük ide a munkanélküli segély jogosultsági idejének kilencről három hónapra csökkentését. Az IMF azonban vélhetően nem erre gondolt, pletykaszinten többször felvetődött már a családi pótlék rendszerének átalakítása. Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy ez pontosan mit takarhat, hiszen nem ismertek a tervek, de egy ilyen lépés jelentheti például azt, hogy csak meghatározott gyerek után lehetne a családipótlékot felvenni. Ha ez valósul meg, akkor az megint csak nem túl szerencsés politikailag a jelenlegi kormány számára, hiszen eddig a családokat támogatták.
A közszféra létszámának racionalizálása már folyamatban van, hiszen az év elején bejelentették, hogy több mint 6700 embert bocsátottak el az állami alkalmazottak közül. Ez a leépítés azonban nem az önkormányzatokat érinti, hanem a kormányzati szerveket, minisztériumokat, ezért kérdéses, hogy ennyivel megelégszik-e majd a Valutaalap.
Mi lehet még az "étlapon"?
A magyar kormány alapvetően a Széll Kálmán Tervben szereplő intézkedésekkel tudja prezentálni, hogy milyen irányba is szeretné megváltoztatni a költségvetési kiadások és bevételek nagyságát és arányait. Önmagában a terv talán még elegendő is lehetne, ha sikerült volna betartani az abban szereplő vállalásokat - olvasható a Policy Agenda szerdán kiadott elemzésében.
A cég szakemberei szerint azért lehet nehéz helyzetben a kormány a tárgyalásokon, mert az eddig csak ködös elképzelésként megjelent terveket is konkretizálnia kell. Ez azt jelenti, hogy be kell mutatni a tárgyalások során például azt is, hogyan lesz 2013-tól elektronikus útdíj-fizetési rendszer, amely a jelenlegi egyéb befizetéseken felül (például autópálya-matrica) 100 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek. Prezentálni kell, hogy hogyan sikerül mintegy 80 milliárd forinttal csökkenteni az önkormányzatoknak adott támogatást, vagy be kell mutatni, hogy mitől lesz több tízmilliárd forinttal kisebb a gyógyszerkassza kiadási oldala.
"Amennyiben ezek a lépések a gazdaság stagnálása, visszaesése miatt nem elegendőek, vagy a tárgyalások során további biztosítékokat kérnek a nemzetközi szervezetek, akkor nagyon korlátozott a mozgástere a kormánynak" - olvasható a Policy Agenda elemzésében.
Felmerülhet a nyugdíjellátások emelésének átgondolása, vagy a megváltozott munkaképességűek (korábbi rokkantnyugdíjasok) által kapott ellátást esetlegesen nem emelné a kormány jövőre. Ugyancsak lehetséges a közszféra bérezési rendszerének újragondolása, és természetesen az egyelőre igazán politikai tabunak tartott egykulcsos adózás ideiglenes megszüntetése – esetleg a kulcs megemelése, például 19 százalékra - amely felső kulcstól függően akár 200-400 milliárd forint többletbevételt is jelenthet.
"Álláspontunk szerint egy, a tehetősebb rétegek számára bevezetendő átmeneti adókulcs (akár egy kvázi szolidaritási adó) nem okozna a kormánynak jelentős támogatottságbeli csökkenést, miközben elhárítja annak veszélyét, hogy az igazán fájó területekhez kelljen nyúlni" - vélik a szakértők.
Beke Károly
mfor.hu
