Az elmúlt években szinte mindenki sürgette az euró bevezetését, konkrét céldátum azonban nem született. Jelenleg a maastrichti kritériumok egyikét sem teljesíti Magyarország, ezért várhatóan még évekig a jól megszokott forintunkra kell hagyatkozni. Újdonság volt az idei választási kampányban, hogy már a pártok sem akarnak mindenáron gyors euróbevezetést, inkább jó feltételekkel lépnének be az eurózónába. A monetáris politikával kapcsolatban az elmúlt hónapokban több kritika érte a jegybankot, ezzel kapcsolatban is összegyűjtöttük a pártok véleményét.
Jobbik: a jegybank a probléma eredője
Az euró bevezetésével kapcsolatban a Jobbik programjában nem szerepel konkrét céldátum. "Nyilvánvaló, hogy a majdani csatlakozás csak olyan feltételekkel valósítható meg, ha kellően erős lenne a forint az euróval szemben, mert különben a magyar emberek befektetései, fizetései leértékelődnének" - véli Lenhardt Balázs, a párt gazdasági kabinetjének vezetője. Emellett a párt aggályosnak tartja, hogy az eurózónában lényegében megszűnne az önálló monetáris politika, ami sérülékennyé tudná tenni a magyar gazdaságpolitikát.
A kamatpolitikával kapcsolatban pedig a párt úgy gondolja, hogy a probléma eredője a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Lenhardt Balázs szerint a legnagyobb probléma, hogy az MNB az elmúlt húsz évben nem mindig szolgálta Magyarország érdekeit. "Sokszor a jegybank inkább a külföld elvárásainak igyekszik eleget tenni, a hazánkban parkoltatott nemzetközi tőke kamathozamait biztosítja, ezért is tartották irreálisan magasan az alapkamatot a válság idején is" - mondta a politikus.
MDF: Bokros szerint nem volt más választásunk
Az euró bevezetésével kapcsolatban az MDF választási programja megemlíti, hogy a csatlakozás szükséges, de nem elégséges feltétele az államadósság tartós csökkentése. A kívánatos euróárfolyammal kapcsolatban Bokros Lajos elmondta: szerinte a stabil, kiszámítható árfolyam a legjobb a magyar gazdaság számára. "Mindenkinek érdeke, hogy hosszútávú hitelfelvételi, befektetési döntései előtt tudja, mire számítson" - tette hozzá.
"2008 októberében a nemzeti banknak nem volt választása, nem volt mozgástere, ezért elkerülhetetlen volt a kamatemelés" - véli az MDF miniszterelnök-jelöltje. Szerinte az MNB-nek ebben a helyzetben fenn kellett tartani a forinttal szembeni bizalmat, el kellett kerülnie azt, hogy az árfolyamok az egekbe szökjenek.
"Az más kérdés, hogy ha megelőzőleg főleg a költségvetési oldalon a kormány hatékonyabb gazdaságpolitikát folytatott volna, akkor nem állt volna elő ilyen helyzet, és akkor nem lett volna szükség arra, hogy a csőd elől egy ilyen magas kamatszinttel meneküljünk meg, ami kétségtelenül mélyítette a válságot" - ismeri el az egykori pénzügyminiszter.
MSZP: 2014-ben lehet eurónk
A szocialisták programja szerint 2011-ben hazánk beléphet az ERM-II árfolyamrendszerbe, majd 2014 januárjában bevezethetjük itthon is az eurót. "Mi azt tartjuk fontosnak, hogy megteremtsük a feltételeit, hogy 2014-ben bevezethető legyen az euró. Mert akkor lehet 2013-ban dönteni, hogy a 2014-es csatlakozás a nemzeti érdek alapján jó dátum, vagy érdemes még várni egy-két évet. Nem mindegy, milyen árfolyamon és milyen körülmények között történik meg az euró bevezetése" - mondta Szekeres Imre, a párt elnökhelyettese.
A politikus szerint 260-270 forintos euróárfolyam az ideális a magyar gazdaság számára, az ugyanis sem az exportőrök, sem a devizahitelesek érdekeit nem szorítja háttérbe. "Megtapasztaltuk, hogy amikor 235 forint volt egy euró, akkor az jó volt a devizahiteleseknek, de teljesen ellehetetlenítette az exportot. S hiába lett volna jó az exportőröknek a 290 forint, megingatta az egész társadalmat" - emelte ki Szekeres.
LMP: a közeljövőben ne is álmodjunk euróról
Az euró bevezetésével kapcsolatban egyfajta jelmondatként szerepel a Lehet Más a Politika (LMP) programjában, hogy inkább jó, mint gyors csatlakozást szeretnének. Kérdésünkre Scheiring Gábor, a párt szakszóvivője sem mondott konkrét céldátumot, szerinte annak meghatározása majd a következő kormány egyik fontos feladata lesz. Ugyanakkor a politikus véleménye az, hogy néhány éven belül elképzelhetetlen és tarthatatlan az euró hazai bevezetése. "Ha ezt erőltetné a politika, akkor az drasztikusan rontaná a helyi gazdaság versenyképességét, ezt látjuk most Szlovákia esetében is" - tette hozzá.
Az LMP szakszóvivője szerint a következő években nem tartható fenn egy túl erős forintárfolyam, ugyanakkor a jelentős devizaadósságok miatt nem is lehet mesterségesen gyengíteni a forintot. "Hosszabb távon ugyanakkor a devizahitelesek helyzetének kezelésével enyhíthető a probléma. Szerintünk egy állami hitelprogramra lenne szükség a bankok bevonásával, melynek keretében ezeket a devizahiteleket forinthitelekké konvertálnánk, ezzel pedig kiküszöbölnénk az árfolyamhatást és nagyobb mozgástere lehetne a forintnak" - vázolta fel pártja elképzeléseit Scheiring Gábor.
Az LMP véleménye szerint az államadósság helyzetének stbilizálásával jelentősen lehetne csökkenteni hazánk kockázatait, ez pedig automatikusan alacsonyabb kamatszinthez vezethetne.
Fidesz: egyelőre gyengék vagyunk az euróhoz
A Fidesz programjából kevés dolog derül ki az euró várható bevezetéséval kapcsolatban, azonban március elején Járai Zsigmond tett utalásokat. Bár a szakember nem a párt hivatalos álláspontját vázolta fel, azonban minden bizonnyal számításba veszik véleményét Orbán Viktorék.
Járai szerint az euró bevezetésére Magyarország még nem érett. "Egy gyenge, felkészületlen gazdaságra nem szabad ráereszteni egy erős pénzt" - fejtegette. Ezzel együtt úgy véli, az euróbevezetés sok előnnyel járna, tehát amint megerősödik a gazdaság, meg kell tenni ezt a lépést - ez reálisan számolva 2015-2016-ban lehetséges.
Az alapkamattal kapcsolatban régóta ismert az ellenzéki párt véleménye: a fideszes politikusok már tavaly szorgalmazták az alapkamat hat százalékos csökkentését. Szíjjártó Péter Fidesz-szóvivő szerint az MNB monetáris politikája inkompetens és elhibázott volt.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
