Bő két évvel ezelőtt született az a törvény, amelynek alapján jogsértések esetén a cégek két évig elesnek az állami és uniós támogatásoktól, illetve öt évig kizárják ezeket a közbeszerzésekből. Egy törvényjavaslat alapján ez módosulna, és ezentúl csak a súlyos és a sorozatos jogszabálysértőket tiltanák el két-két évig.
Súlyos jogszabálysértésnek minősülne, ha nincs bejelentve egy alkalmazott, vagy ha azokat az érdekképviseletek ellen követnék el. Ez esetben azonnali kizárás következne be. A javaslat szerint az a cég, amely kétszer követi el ugyanazt a kevésbé súlyos törvénysértést, szintén eltiltható lehetne – mondta el Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jogi Főosztályának vezetője egy csütörtöki szakmai konferencián.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet: kérdés, hogyan ítéli meg majd a javaslatot az új kormány, illetve milyen sebességgel lehet majd belőle törvény.
Ha a javaslat változatlan marad, akkor azzal a több telephellyel rendelkező nagyobb cégek járhatnak jól, hiszen ez esetben nem adódnak össze a szabálysértések, a telephelyek külön-külön munkáltatónak minősülnének – vélte a szakember.
Jön a válságszabály
Készülőben van egy úgynevezett válságszabály is: a Munka Törvénykönyv módosításával a munkaidő átcsoportosítására adnának lehetőséget. Ez alapján rövidülhetne a teljes munkaidő, amire megkapnák a bért az alkalmazottak. Ugyanakkor cserébe 2010 január elsejétől a kiesett munkaidőt pótolni kellene.
Vagyis azoknál a cégeknél, amelyeknél a válság miatt öt helyett négy napot dolgoznak a munkavállalók, jövőre - heti legfeljebb 44 órára - felemelnék a munkaidejüket. Ezeket az embereket a munkáltató rendes felmondással illetve csoportos létszámleépítésre hivatkozva nem küldheti el, a dolgozók viszont elvileg bármikor felmondhatnak.
A szabályozást valószínűleg a nagyobb gyártó cégek fogják kihasználni, amelyek a termelés miatt kénytelenek csökkenteni a munkaidőt. A változás kikényszerítése hátterében is az egyik autógyár lobbija áll.
Több rendkívüli munkavégzést rendelhetnek el
Egy másik változtatás a munkaidőkeret időtartamát érinti. Eszerint ezentúl az eddigi legfeljebb két hónap helyett négy hónapra is megállapíthatja azt a munkáltató.
Egy másik törvénycsomag szerint a munkaszünet kiadásának felső határa egy óra lesz. Korábban ezt a rendelet húsz percben határozta meg, de külön megállapodás alapján ezt gyakorlatilag bármekkora időtartam lehetett. Ezen túl viszont maximálisan egy órában határozhatják meg a munkaszünetet, mivel ezzel megakadályozhatják, hogy órákkal elhúzódjon az alkalmazott munkaideje.
A rendkívüli munkavégzésre is új szabályok vonatkoznak majd: e szerint ennek éves időtartamát felemelték kétszázról háromszáz órára. Ezt a munkáltató akkor teheti meg, ha jelzi a munkaerőigényt a munkaügyi központnak, de az nem tud számára megfelelő munkaerőt biztosítani. Eddig csak olyan embert alkalmazhattak, akik kulcsszemélynek számítanak, most viszont ez kikerült a törvény szövegéből, éppen azért, hogy minél több embernek tudjanak munkát biztosítani.
További változások a munkajogban
Január elsejétől két, munkaidőre vonatkozó szabály is változott: ez alapján munkaszüneti napokon munkavégzésre kötelezhetőek azok, akik a szolgáltatás jellegéből adódóan (tehát nem munkaszervezési okokból) kénytelenek ellátni a munkát.
Azok pedig, akik kiküldetés miatt külföldön tartózkodnak, ha a munkaszüneti nap az ottani munkavégzés helye szerint munkanapnak minősül, szintén foglalkoztathatóak.
Módosult a szabadság kiadására vonatkozó rendelet is. Két éve ugyanis alkotmányellenesnek minősítették azt a szabályt, amely kimondta, hogy a szabadság kiadható a tárgyévet követően is. Ezen némileg enyhítettek, hiszen most már kiadható az úgy, ha a munkáltató a tárgyévben megkezdi a szabadság kiadását, és azt a következő évre átviszi.
Kovács Zita
