4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy pénzintézetet szeretne venni az állam, hiszen a korábban csak pletykaszinten terjedő információkat egy interjúban hivatalosan is megerősítette a Magyar Fejlesztési Bank vezére. A kérdés mostmár csak az, érdemes-e a piac tizenkettedik legnagyobb szereplőjének kisebbségi tulajdonrészére ráhajtani. Mfor.hu-háttér.

Hivatalosan is kinézte magának az állam a Takarékbankot

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tárgyal a Takarékbank német kisebbségi tulajdonosával a cég részesedésének megvételéről, a tárgyalásoknak a közeljövőben lehet eredményük - nyilatkozta Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója a Heti Válasznak. A szakember azt az információt is megerősítette, hogy a Széchenyi és a Gránit Bankkal a kormány tárgyal egy esetleges együttműködésről, de azok nem az MFB-hez csatlakoznának.

"Az MFB csoportnak nem feladata, hogy a kereskedelmi bankok helyett járjon el. Vannak viszont helyzetek, amikor átmenetileg muszáj a kereskedelmi bankok helyére lépnünk" - emelte ki Baranyay. Vagyis a stratégia vélhetően az, hogy egy részben állami tulajdonú bank segítené elő a vállalati hitelezést, és ezen keresztül a gazdasági növekedést, majd amikor elmúlik a jelenlegi hitelszűke, akkor az állam akár nyereséggel is kiszállhatna a pénzintézetből. A kormánynak egyébként régóta dédelgetett terve, hogy egy magyarországi kereskedelmi bankba bevásárolja magát, és ezen keresztül közvetlenül is hatást tudjon gyakorolni a hitelezési piacra.

A kiszemelt Takarékbank teljes neve hivatalosan Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a cég többségi tulajdonosai hazai takarékszövetkezetek és azokból átalakult bankok, melyek összesen 61,53 százalékos közvetlen és közvetett tulajdonrésszel rendelkeznek. Mellettük a cég 38,46 százalékos tulajdonosa a német DZ Bank. Baranyay nyilatkozata arra utal, hogy egyelőre a német kisebbségi tulajdonossal tárgyalnak, de hosszabb távon nem zárható ki, hogy a takarékokat is kivásárolná az állam.

A DZ Bank egyébként mérlegfőösszegét tekintve a negyedik legnagyobb német pénzintézet, mely összesen 900 takarékszövetkezetet tömörít 12 ezer fiókkal Németország-szerte. A cég 1997 áprilisában vette meg a Takarékbank többségi tulajdonrészét, majd a 2007-ben lezárult részvényvásárlási program keretében a takarékszövetkezetek lettek a cég többségi tulajdonosai, a német pénzintézet azonban továbbra is stratégiai befektetésként tekint kisebbségi részesedésére.

A tizenkettedikek a magyar piacon

A Takarékbank mérlegfőösszege 2010-ben 380 milliárd forint volt, a Magyar Bankszövetség adatai szerint ezzel a tizenkettedik legnagyobb pénzintézet volt a magyar piacon. Tavaly a mérlegfőösszeg kismértékben csökkent, de ezzel vélhetően nem veszítettek pozíciót, mivel a bankok többsége nem a terjeszkedésre fókuszált.

A Takarékbank az utóbbi években elsősorban a vállalati piacra, azon belül is a kkv-hitelek piacára koncentrált. A Bankszövetség ismertetője szerint 2010-ben a Takarékbank eredményességét súlyosan érintette a bankadó bevezetése, enélkül fennállásának legjobb eredményét prezentálta volna. A cég nyilvános beszámolója szerint a bankadó 1,273 milliárd forinttal rontotta az eredményt 2010-ben.

A Takarékbank gazdálkodásából egyébként az látszik, hogy a cég az utóbbi évek vérzivataros időiben is nyereséget tudott termelni, miközben a teljes bankszektor jövedelmezősége folyamatosan romlott. 2000 óta a pénzintézet minden évben pozitív adózott eredményt ért el, a mérleg szerinti eredménye is csak egyszer mutatott enyhe veszteséget. A mérlegfőösszeg folyamatosan emelkedett, a 12 évvel ezelőtti 124,3 milliárd forintnak ma már a háromszorosát teszi ki.

Ugyanakkor a számokból az is látszik, hogy ha az állam megveszi a pénzintézet egy részét, akkor sem számíthat komoly osztalékra, hiszen az évezred eleje óta összesen alig 3,2 milliárd forintot fizetett ki a tulajdonosoknak osztalék gyanánt a társaság. Vagyis komoly nyereséggel csak akkor számolhat az állam, ha úgy gondolkodik, hogy a jelenlegi helyzetben viszonylag olcsón megszerezheti a bankot, majd néhány év múlva kedvezőbb gazdasági környezetben drágábban adhat túl rajta.

A legfontosabb kérdés talán az, hogy megéri-e egy ekkora bankkal az államnak beszállnia a piacra. A vállalati hitelezést jelenleg is próbálja élénkíteni a kormány, többek között ezt szolgálta az MFB tavalyi 120 milliárd forintos feltőkésítése. A Takarékbank annyival tud többet nyújtani esetleg, mint az állami fejlesztési bank, hogy a takarékok révén az ország szinte minden részére el tudja juttatni termékeit, amit most az MFB nem tud közvetlenül megtenni.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!